language

Lapok:

Népszava highlight_off

Helyek:

Pest megye highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [33]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>

Már az 500 milliót közelíti az az összeg, amelyet kormányközeli alapítványok kaptak a Gödtől elvett iparűzési adóból

A pénz egy részének sorsáról nem tudni.

Mélyebbre ás, jócskán felpörgetné az üzletet a NER-közeli kavicskirály

A kormányhivatalhoz benyújtott kérelem szerint a zuglói városközpontot is építő Balázs Attila cége kétszer annyi homokot és kavicsot nyerne ki évente a a kiskunlacházi bányából, mint amennyit korábban terveztek. Azt nem is tagadják, hogy a kitermelés következtében „a terület tájbeli átrendeződése bekövetkezik”, hatalmas új tórendszer jön létre.

Éppen oda költöztették az érdi védőnőket, ahol a Fidesz polgármester-jelöltjének egyesülete is működik

December végén pánikszerű gyorsasággal költöztettek hat kilométerrel arrébb, a város másik végébe 7 védőnői körzetet a szolgálat államosítása után.

Milliárdok tűntek el a „polip” építkezésein, bizonytalan a pécsi tűzoltólaktanya felújítása

Pécsen 2022. októberében átadták az 1,3 milliárd forintból megépült új tűzoltólaktanyát a Tüzér utcában. Az ünnepi perceket az rontotta, hogy addigra leállt Pécs régi tűzoltólaktanyájának felújítása az Engel János utcában. Pedig Pécsen a katasztrófavédelemnek ez a nagyobb és fontosabb bázisa. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság célja az volt, hogy a település keleti és nyugati súlypontjában is működjön egy-egy laktanya, így gyorsabban érhetik el a pécsi lánglovagok a térség tűzeseteit. A régi laktanya állapota aggasztó, ezért a terv az, hogy ezt az épületet lebontják pinceszintig, s mellé emelnek egy új épületet.

Senki nem beszél a NER-es hátterű fairtásról

Engedély és bejelentés nélkül vágott ki fél tucat fát a fővároshoz közeli Lupa-szigeten egy NER-közeli beruházó, ám egy önkormányzati faültetési kötelezésen kívül eddig semmilyen következménye nem lett az ügynek – ez derül ki egy lapunkhoz eljutott önkormányzati dokumentumból. A lakossági panaszok szerint a beruházó nem fogta vissza magát: nemcsak a Natura 2000-es természetvédelmi besorolású vízparton és közelében lévő fákat vágatta ki, hanem megbontotta a partfalat, és betonozott a Duna-mederbe is.

Félreértésről beszél a rendőrség a Pest megyei kormánymegbízott személyét érintően

A rendőrségnek nincs tudomása, illetve az eddig elvégzett nyomozati cselekmények során sem nyert megállapítást olyan körülmény vagy adat, amely a névtelen bejelentésben szereplő állításokat alátámasztaná.

Veszélyes a NER-sóder: elkaszálták a délegyházi bányanyitási tervet

Szennyezettebb a Budapesti Atlétikai Stadion építésekor kitermelt föld, mint állították. Ezzel az anyaggal töltötték volna fel a területet. Elkaszálta a Precíziós Agrokémia Zrt. délegyházi bányanyitási tervet a Pest megyei Kormányhivatal. A cég még a nyár közepén kezdeményezett környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárást. Az „újtelep” lakóházaitól alig 50-100 méterrel elterülő 25 hektáros bányaterületről évi 200 ezer köbméter homokot és kavicsot termeltek volna ki, amit napi 128 teherautóval hordtak volna el.

Mészáros Lőrinc családja beleveti magát a magyar filmiparba

A Fejér B.Á.L. és a Market közösen építheti a fóti filmstúdió új épületeit - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A beruházás becsült összege közel 30 milliárd forint, ugyanakkor a gyakorlat szerint ez nem a végső ár, ennél többe kerülhet a teljes projekt. Van is rá mozgástér, ugyanis a fejlesztés összköltsége 42 milliárd forint.

Aranyat ér a kavics a NER-ben

Bányatavakkal tarkított sztyeppévé alakíthatja az ország közepét a kormány által erőltetett bányanyitás. Az Orbán-kabinet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a Kiskunlacháza, Délegyháza és Áporka közötti bányaterület kitermelését.
Találatok: [33]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>