K-Monitor Adatbázis

Tavaly nyáron indítottunk pert a gödi akkumulátorgyár tíz évig titkosítani kívánt vízmonitoring adataiért. Az elsőfokú bíróság kimondta, hogy a hatóságnak ki kell adnia az adatokat, nemrég pedig másodfokon is pert nyertünk, így az ítélet jogerőssé vált. Ezután január elején végre megkaptuk a kért dokumentumokat. Az eredmény döbbenetes: a gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, ráadásul a kutat 2018-ban be is temették. Mindez a magyar hatóságok sara, ugyanis a felszín alatti vizekben nem vizsgálják az akkumulátorgyártás során használt veszélyes anyagokat. Mindeközben a gyár közelében lévő kutakban olyan mérgező, magzatkárosító hatású oldószert mutatott ki egy független vizsgálat, amit az akkumulátor-gyártás folyamatában is használnak. 

Felbolygatta a kedélyeket Zsámbékon annak a rekultivációs hulladéklerakónak az ügye, amiről az Átlátszón már többször beszámoltunk. Zsámbéki polgárok és Szél Bernadett országgyűlési képviselő is feljelentést tett a telepen lévő állapotok miatt, ám úgy tűnik, a környezetvédelmi hatóság falaz a lerakónak.

Évek óta hever ugyanúgy a Petőfi Csarnok (PeCsa) bontási anyaga, valamint más vegyes és fémhulladék egy dunakeszi lerakóban. Bár a telep tulajdonosát a környezetvédelmi hatóság többször is megbírságolta, a kormányhivatal újabb ötéves engedélyt adott ki számára évi félmillió tonna sitt gyűjtésére és hasznosítására.

Két jókora irodaház és három lakóépület lesz a bezárásra ítélt Dürer Kert körül.

Gerendai Károly cége 2016 nyarán nyitott strandot a budakalászi Lupa-tónál, ami mellett egy parkolót is kialakított a látogatóknak. A parkoló vízbázisvédelmi terület, mert a környékbeli települések 120 ezer lakója a közeli kutakból kapja az ivóvizet. Emiatt a parkolót vízzáróvá kéne tenni, hogy az autókból semmilyen szennyeződés ne juthasson a talajba. Ez még mindig nem történt meg, de az idén már 1200 férőhelyesre nőtt parkoló ennek ellenére is működik, az üzemeltető szerint pedig a hatóságok és a vízbázist féltő civilek miatt késik a kivitelezés.

1984-ben még elég volt, hogy egy miniszter élőben hallja Rákoshegyen a zajt, amit a környékbelieknek kell elszenvednie a szabálytalanul felépített ferihegyi 2-es kifutópálya miatt: azonnal megtiltották, hogy erre szálljanak fel a repülők. Amióta viszont 2004-ben elindult a Budapest Airport privatizációja, a repülőtér érdeke mindent felülír.

Csak egyetlen alkalommal mértek küszöbszint feletti értéket az amúgy rákkeltő etilén-oxidból, a környék lakói nem kerültek veszélybe. Ezzel nyugtatta a tisztelt lakosságot Pogácsás Tibor, a belügyminisztérium önkormányzati államtitkára, amikor a Budapest közepén zajló szennyezésről kérdezték a Parlamentben hétfőn.