language

Akták:

Négyes metró highlight_off

Lapok:

pestisracok.hu highlight_off
167.000.000.000 Ft

Négyes metró

Négyes metró

 A negyedik budapesti metróvonal ötlete még a 70-es években született meg, ám a 1996-ban elkészült el a megvalósíthatósági tanulmány után csak 2003-ban írták alá a kivitelezési szerződést. Közlekedési szakértők a beruházás elejétől kezdve azt hangoztatták, hogy arra ilyen formában nincs szükség, mert a végül elkészült 7,4 kilométeres első szakasz túl rövid, nem megfelelő a belvárosba tartó autósoknak, tíz megállója közül pedig több is olyan helyen található, amelyek gyalog vagy más BKV-járatokkal is gyorsan és könnyedén megközelíthetőek.

A beruházás mögé végül 2004-ben került büdzsé az Európai Unió támogatásának köszönhetően. A Budapest által remélt 260 milliárd forint uniós forrás elnyeréséhez azonban át kellett írni a megvalósíthatósági tanulmányt, mert az EU nem volt megelégedve az abban szereplő megtérülési mutatókkal. Emiatt a főváros 2007-ben megkurtította a terveket, hogy 18 milliárddal csökkentse az építkezés költségeit. Letettek több kiegészítő beruházásról, például a kelenföldi P+R parkoló és autópálya-csomópont, valamint a Fővám téri szökőkút megépítéséről, továbbá a Thököly út felújításáról is.

A tervek 2007-es átírásakor még 480 milliárd forintos összköltségről volt szó az első és második szakasz megvalósítására, ami közel 300 milliárddal több volt annál a 1996-os megvalósíthatósági tanulmány számításainál. Brüsszel 2009-ben bólintott rá a négyes metró első szakaszának támogatására, de a várt 260 milliárd forint helyett csak 181 milliárd forint uniós pénzt adtak az építkezésre azzal az indokkal, hogy az ötven szerződése közül tizenegyet nyílt pályázat nélkül kötött meg a főváros, így ezeknek az árát - mintegy 47 milliárd forintot - az EU nem finanszírozta.

A 2007-es tervek már fél éves csúszással és  2011. júniusi határidővel számoltak. Két évvel később, 2009-ben már azt közölte a kivitelezésért felelős DBR, hogy csak az első szakasz költségei elérik a 365,5 milliárd forintot és az átadás akár 2013-ig is húzódhat. 2011-benTarlós István, az új főpolgármester bejelentette, hogy a fővárosnak nincs pénze a második szakasz megépítésére, és az EU is jelezte, hogy nem kívánják azt támogatni. Végül 2012-ben a kormány 452,5 milliárd forintban határozta meg a Kelenföldi vasútállomástól a Keleti pályaudvarig tartó első szakasz összköltségét, amiből 180,8 milliárdot az EU, 193,7 milliárdot a magyar állam, 78 milliárdot pedig a fővárosi önkormányzat fizet.

A építésében több cég is részt vett. Az alagutakat a Bamco Konzorcium fúrta, amelynek tagjai a francia Vinci, a Strabag német, orszták és magyar leányvállalatai és a Hídépítő Zrt. voltak, az állomások építésében ezeken a cégeken kívül részt vett a Swietelsky Építő Kft. is.


 2008-ban a Heti Válasz osztrák dokumentumokra támaszkodva már arról írt, hogy a Strabag négy év alatt 13,5 milliárd forint kenőpénzt juttatott Magyarországra. Ez felvetette a korrupció és a tiltott pártfinanszírozás gyanúját, az ügyészség be is kérte a Heti Választól a lap által hivatkozott iratokat, ám 2010 szeptemberében “bizonyítottság hiányában” lezárták a nyomozást.




2011-ben a Hagyó-ügy nyomozati anyagai közül került nyilvánosságra, hogy Antal Attila volt BKV-vezérigazgató azt vallotta, hogy egy Hagyó Miklós által közvetítőnek kijelölt személy 2 milliárd forint kenőpénzt kért, mert segítettek elnyerni a cégnek a metró 40 milliárdos belsőépítészeti tenderét. A Swietelsky természetesen tagadta a vádakat, ám a cég székházában a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) házkutatást tartott 2012-ben. Szintén 2012-ben volt házkutatás a négyes metró kivitelezéséért felelős DBR Metró Projektigazgatóságnál is, ahol a BRFK már 2010-ben két ügyben nyomozott.

Ugyanebben az évben hűtlen kezelés miatti feljelentéssel zárult az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata is, amely több szabálytalanságot tárt fel a négyes metróval kapcsolatban. Az ÁSZ-jelentés szerint a szabálytalanul lefolytatott közbeszerzésekből, a nem teljesítményarányos kifizetésekből és a felelőtlen szerződéskötési gyakorlatból az államnak és a fővárosnak jelentős vagyoni hátránya származott.

A 2017 januárjában napvilágot látott OLAF jelentés mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházása során jelentésében, az Európai Bizottság ezért 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot.

 

Az OLAF-jelentés teljes szövege.  (Magyarul) 

 

#METRÓ #BKV-ALSTROM METRÓKOCSIK #DEMSZKY GÁBOR

 

 

 

 

pestisracok.hu

A PestiSrácok.hu (röviden PS) magyarországi internetes közéleti hírportál. A portál önmagát nyíltan kormánypárti, konzervatív értékrenddel rendelkező sajtóorgánumkét definiálja. A PestiSrácok.hu impresszumában olvasható hitvallás szerint „Magyarországon ma bármit le lehet írni, a sajtó mégsem szabad”, mert „a nyugati világban ismeretlen törvényi szigor, a munkánkat korlátozó 42 jogszabályi rendelkezés és a szerkesztőségekre nehezedő presszió a kollégák többségének elveszi a kedvét a kutakodástól”. Az online lap GerillaPresS Lapkiadó és Médiatanácsadó Kft. fenntartásában indult 2012-ben. Felelős kiadói Huth Gergely és Szenvedi Zoltán voltak, lapigazgatója Stefka István volt. A PestiSrácok.hu blogterébe tartoznak még a Nullahategy.hu, a Tutiblog.com és AzÖreg.hu weboldalak is. 2016 januárjától az Insider Media Lapkiadó Kft. adja ki, amelyben a Gerilla PresS Kft. 60 százalékos részesedéssel bír. A sajtóban történő hirdetések esetében elmondható, hogy a lapnál nagy összegben hirdettek különböző állami cégek, önkormányzatok és költött náluk a Fidesz frakció is. A lapban gyakran jelennek meg ellenzéki politikusokat revolverező, lejárató cikkek, kiszivárgott bűnügyi dokumentumok amelyek sokak szerint fideszes politikai megbízásra íródnak. Ennek ellenére a PS nem vált a Fidesz-közeli médiaholding részévé.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [10]  Oldalak:   1

Nem várt fordulat: bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást a 4-es metró ügyében

Bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette a 4-es metró ügyében a hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás, vesztegetés és más bűncselekmények gyanúja miatt indult nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – tudta meg a PestiSrácok.hu. Az eljárás megszüntetése azért is meglepő, mert az OLAF-jelentés szerint Demszky Gábor volt főpolgármester regnálása alatt összesen 167 milliárdos kárt okozhatott a beruházás idején Budapest és az ország akkori, MSZP-SZDSZ-es vezetése. Egyedül az Alstom-botránnyal összefüggésben született vádemelés, de a balliberális döntéshozók abban az ügyben is megúszták a felelősségre vonást.

Vádemelés előtt az Alstom-ügy, az egykori balliberális döntéshozók megúszhatják a metrókorrupciót

Heteken belül vádat emelhet az Alstom-metrókocsik beszerzésének ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), miután néhány nap múlva letelik a metrókorrupciót érintő nyomozás határideje – tudta meg a PestiSrácok.hu. A nyomozó ügyészek hat személyt vesztegetéssel gyanúsítanak, ám egyikük sem közszereplő, azaz jó eséllyel megúszták a felelősségre vonást azok az egykori politikai döntéshozók, akik az MSZP-SZDSZ-kormányok alatt zajló korrupciós bűncselekmény tényleges haszonélvezői lehettek.

Már hat gyanúsítottja van a metrókorrupciónak, Demszkyék még mindig szabadlábon

Újabb személyt gyanúsít vesztegetéssel a 4-es metróvonalra beszerzett francia Alstom-metrókocsik ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) – tudta meg a PestiSrácok.hu. A hat érintett között továbbra sincs közszereplő, annak ellenére, hogy már csak három hónapja maradt az ügyészségnek, hogy megnevezze és felelősségre vonja azokat a politikai döntéshozókat és tisztségviselőket, akik az MSZP-SZDSZ-kormányok alatt zajló korrupciós bűncselekmény tényleges haszonélvezői voltak.

Újabb szocialista képviselő lehet érintett az OLAF körüli botrányban

A 4-es metró körüli beruházásokat felügyelő korábbi tenderbizottság szocialista tagja, Tüttő Kata lehetett az, akin keresztül Demszky Gábor és a főváros korábbi SZDSZ-MSZP vezetése nyomást gyakorolhatott a BKV vezetőségére – írta a 888.hu. A politikus minden idők legnagyobb hazai korrupciós botrányában lehet érintett. Budapest XII. kerületi önkormányzati képviselője, az MSZP országos elnökségének tagja, Tüttő Kata hivatalos volt a parlament gazdasági bizottságának két nappal ezelőtti ülésére, amely a metróbotránnyal foglalkozott. A politikus azonban érdekes módon inkább úgy döntött: nem megy el az ülésre – számolt be róla a hirado.hu.

Aba Botond is el tudja képzelni, hogy pártkasszába folytak a metrós pénzek (PS-videó)

Senkitől, semmilyen korrupciós pénzt nem fogadott el, és kész vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezni saját maga és családja ellen – jelentette ki Aba Botond a metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport hétfői ülésén. A volt BKV-vezér elismerte: Demszky instruálta őt, de, persze, nem bűncselekménygyanúsan. Egyébként pedig nem is tűnt el több tízmilliárd forint – Aba szerint az OLAF nem is mondott ilyet, és amúgy is, a csalás elleni hivatal több dologban téved. Azt elismerte, hogy járt nála Medgyessy Péter cégének egyik lobbistája, viszont tagadta, hogy arról beszéltek volna, az Alstomnak kell nyernie a metrókocsitendert.

Titkolja az OLAF a 4-es metróberuházás konkrét bűncselekményeit

A 4-es metró beruházása során elkövetett súlyos bűncselekmények konkrétumait és példáit is feltárta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), de ezt a külön dokumentumot csak az ügyben nyomozó hatóságoknak küldi meg a hivatal, a közvélemény nem tudhat többet, mint ami a kormány által már nyilvánosságra hozott OLAF-jelentésben szerepel – tudta meg a PestiSrácok.hu Szanyi Tibortól. Az MSZP európai parlamenti képviselőjének mindez azok után jutott a tudomására, hogy levélben fordult az OLAF főigazgatójához, mert a politikus szerint a nyilvános OLAF-jelentés és a kormányzati, főpolgármesteri nyilatkozatok ellentmondásosak.

Azért egyezik az ÁSZ- és az OLAF-jelentés, mert ugyanazokat a szabálytalanságokat állapították meg

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hasonló tényekre és megállapításokra jutott a 4-es metró építésével kapcsolatban a 2017 február elején nyilvánosságra hozott jelentésében, mint az Állami Számvevőszék a 2010 októberében közzétett ellenőrzésében – közölte Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs igazgatója a szervezet honlapján kedden megjelent cikkben.

A Fidesz a legfőbb ügyészhez fordul az OLAF jelentés miatt

Kucsák László fideszes országgyűlési képviselő parlamenti írásbeli kérdésben kéri Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy tájékoztassa a közvéleményt a 4-es metró korrupciógyanús beruházásának részleteiről és következményeiről.

Demszky álma ágyazott meg minden idők legkorruptabb beruházásának és a szoci csókosok kitömésének

Már valamivel tisztább a kép a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb korrupciós botrányában, a 4-es metró beruházásaihoz köthető visszaélések ügyében. A kormány ugyanis pénteken nyilvánosságra hozta az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF több mint száz oldalas jelentését, amelyből kiolvasható a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány, valamint a szocialista-szabaddemokrata fővárosi vezetés felelőssége. A százmilliárdokat elnyelő projekt kálváriája természetesen elválaszthatatlan a Budapestet húsz éven keresztül irányító Demszky Gábortól is, aki 1990-től kezdődően állandó kampánytémává emelte a 4-es metró ügyét.

Több mint 160 milliárdot loptak el a 4-es metró építése alatt

Mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházása során jelentésében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), és az Európai Bizottság 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot – közölte hétfői budapesti sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.
Találatok: [10]  Oldalak:   1