K-Monitor Adatbázis

Még a kicsi magyar üzleti életben is rengeteg olyan meghatározó milliárdos, nagy hatalmú politikai háttérember tevékenykedik, akiről szinte semmit nem tudunk.

Az Energol-ügyben végrehajtott egyik házkutatás során Gyurcsány Ferenchez köthető érzékeny offshore iratokat találtak a nyomozók. Gyurcsány személyesen is részt vett egy olajos cég, a Fortus Rt. irányításában, amelynek egyik vezetőjét kis híján kivégezték, a befolyó százmilliók ettől függetlenül nagyban hozzájárultak a későbbi miniszterelnök cégbirodalmának felhizlalásához.

Enyhének tartja a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Prisztás-gyilkosság miatt Portik Tamás elsőrendű és Hatvani István másodrendű vádlottra kiszabott 11, illetve tíz éves fegyházbüntetést, és a verdikt súlyosítását kérte a fellebbviteli bíróságnak hétfőn átadott fellebbezésében.

Egy olyan videót játszottak le pénteken a Portik-per legújabb tárgyalásán, amelyben egy korábbi alvilági bennfentes beszélt a 90-es évek magyar maffiaügyeiről. A videón az Aranykéz utcában 1997-ben felrobbantott Boros József mesélt arról, hogy a most vád alatt lévő Portik Tamásnak miért állhatott érdekében megöletni Prisztás József vállalkozót.

A Prisztás-gyilkosság miatt indult büntetőper pénteki tárgyalásán, a Fővárosi Törvényszéken az egyik védett tanú azt állította: Portik Tamás elsőrendű vádlott rendőrségi besúgó volt.

Prisztás József, Boros Tamás, Seres Zoltán, Cinóber - ők a kilencvenes évek merényletsorozatának legismertebb áldozatai. Nevük a Portik-ügy tárgyalásán kerül elő újra és újra. Csakhogy amikor ők ismertek voltak, akkor még Horn Gyula volt a miniszterelnök, és talán még a Walt Disney-t is látni lehetett minden vasárnap délután a tévében. Kik voltak ezek az emberek, és miért tudunk olyan keveset a halálukról?

Nemcsak Portik Tamásra, de azokra is terhelő vallomást tett az Aranykéz utcában 1998-ban felrobbantott Boros Tamás, akik most a Prisztás-gyilkosság ügyében tanúként szerepelnek.

Orbán Viktor szerint népegészségügyi okokból államosították a dohánykereskedelmet, de az is a célok között van, hogy a multinacionális cégek profitját magyar vállalkozásokhoz jutassák. A miniszterelnök szerint neki mindegy, hogy ez a profit jobb- vagy baloldali trafikoshoz kerül, és megígérte, nem hagyják, hogy a pályázaton vesztes, de korábban főállású trafikosok elveszítsék a megélhetésűket.

Lényegében kudarccal zárult a magyar rendőrség első csapása a szervezett alvilágra, az 1992-ben indult s nagy sajtóvisszhangot kiváltott akciók csupán részeredményeket hoztak. Ugyanakkor tény, hogy az akkoriban felbukkant személyek az „maffiaháborúként” aposztrofált, alvilági leszámolások főszereplőivé váltak. Nevüket egyrészt a lehetséges elkövetők, másrészt pedig a kivégzett áldozatok egyre szaporodó listáján tartották számon.

Az illegális olajkereskedelem és az ahhoz kapcsolódó járulékos alvilági üzletágak jövedelmezőségét látva magyar „üzletemberek” is munkához láttak. Megalakult a ContiCar cégcsoport és az Energol Rt., s ezek a cégnevek utóbb sűrűn szerepeltek a bűnügyi krónikáiban.