K-Monitor Adatbázis

Bűnözőkkel, politikusokkal, újságírókkal, vállalkozókkal, művészekkel, közéleti szereplőkkel folytatott beszélgetéseit rögzíthette az elmúlt két évtizedben Portik Tamás. De a Prisztás-gyilkosság és az Aranykéz utcai merénylet miatt börtönben ülő bűnöző társadalmi beágyazottságát sokan túlbecsülik, ahogy tették ezt az alvilágban betöltött pozíciójával kapcsolatban is.

Günter Regen álnéven jelentkeztek nyáron Gyárfás Tamásnál azok, akik egy újabb, Portik Tamás által rögzített hangfelvétellel akarták megzsarolni, és ezáltal pénzt kicsikarni a Fenyő János meggyilkolásának ügyében ekkor már meggyanúsított volt úszószövetségi elnöktől. Ez a zsarolás vezetett aztán ahhoz, hogy egy „teherautónyi” felvételt foglalta le a rendőrök. De nem igaz, hogy mindet egy temetőben. Amikor zsarolással kapcsolatba hozott figuráknak néztünk utána, olajos alvilágba és plüssfigurákba botlottunk, miközben minden szál Portikhoz vezet. De a börtönben raboskodó Portikról azt mondják, nincs túl jó bőrben.

Könyvet írt az életéről a sokáig csak az "alvilág bankáraként" emlegetett Lakatos András, alias Kisbandi. A kalandos életű férfi 13 évesen csöppent bele az éjszakai életbe. A kilencvenes években már csak úgy röpködtek a milliárdok, amikkel zsonglőrködött, mígnem menekülnie kellett, mert állítása szerint Portik Tamás miatt veszélyben érezte magát.

A PestiSrácok.hu információi szerint lényegében lezárult a Prisztás-gyilkosság ügyében elrendelt perújítási nyomozás, amelynek keretében a rendőrség arra a megállapításra jutott, hogy nincs ok a perújításra, mivel Rohác vallomása „több irányból is cáfolva lett”.

Noha nem Prisztás József meggyilkolása volt az első magyarországi maffialeszámolás, mégis az 1996. november elsejei merénylethez kötik az alvilági háború kirobbanását. A gyilkosság után rendszeressé váltak a vállalkozások, szórakozóhelyek vagy éppen üzletemberek elleni robbantások. Abban az időben szinte mindennapos volt, hogy parkoló vagy úton lévő Mercedeseket repítenek a levegőbe, vagy autószalonokba „esnek be” kézigránátok. A rendőrség sokáig sötétben tapogatózott és csak másfél évtizeddel később sikerült pontot tenni több leszámolási ügy végére.

Segítségre is számíthat a Prisztás-ügyben Portik

Enyhének tartja a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Prisztás-gyilkosság miatt Portik Tamás elsőrendű és Hatvani István másodrendű vádlottra kiszabott 11, illetve tíz éves fegyházbüntetést, és a verdikt súlyosítását kérte a fellebbviteli bíróságnak hétfőn átadott fellebbezésében.

Egy olyan videót játszottak le pénteken a Portik-per legújabb tárgyalásán, amelyben egy korábbi alvilági bennfentes beszélt a 90-es évek magyar maffiaügyeiről. A videón az Aranykéz utcában 1997-ben felrobbantott Boros József mesélt arról, hogy a most vád alatt lévő Portik Tamásnak miért állhatott érdekében megöletni Prisztás József vállalkozót.

A Prisztás-gyilkosság miatt indult büntetőper pénteki tárgyalásán, a Fővárosi Törvényszéken az egyik védett tanú azt állította: Portik Tamás elsőrendű vádlott rendőrségi besúgó volt.

Lényegében kudarccal zárult a magyar rendőrség első csapása a szervezett alvilágra, az 1992-ben indult s nagy sajtóvisszhangot kiváltott akciók csupán részeredményeket hoztak. Ugyanakkor tény, hogy az akkoriban felbukkant személyek az „maffiaháborúként” aposztrofált, alvilági leszámolások főszereplőivé váltak. Nevüket egyrészt a lehetséges elkövetők, másrészt pedig a kivégzett áldozatok egyre szaporodó listáján tartották számon.