K-Monitor Adatbázis

A katonai ügyészség - Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos feljelentése nyomán - nyomozást indított a Honvédelmi Minisztériumban (HM) történt vesztegetések és más bűncselekmények gyanújával. Az ügynek több a Gyurcsány-kormány idején magasrangú tisztséget betöltő gyanúsítottja van, akiket bűnszervezet működtetésével vádolnak.

Oláh János dandártábornok beismerő vallomást tett, amely szerint egy alkalommal 12 millió forintot vitt Fapál László akkori közigazgatási államtitkárnak. Fapál a pénzből állítólag négymillió forintot egy whiskysdobozba rakott, amit elmondása szerint Juhász Ferenc akkori honvédelmi miniszternek szánt.

Fapál más ügyekben is érintett. A piaci ár harmadáért, 22 millió forintért vásárolhatta meg zuglói szolgálati lakását, aminek a tulajdonjogát egy évvel korábban 65 millió forintért szerezte meg a Honvédelmi Minisztérium. Az akkori szabályoknak megfelelően ezt az ingatlant tizenöt évig nem adhatta volna el az állam, ezért külön eljárás keretében és Juhász Ferenc engedélyével kerülhetett sor az eladásra (Fapál László személyes blogja az említett ügyekről itt érhető el).

Az nyomozás során az In-Kal Security-t is összefüggésbe hozták vesztegetési ügyekkel. A gyanú szerint a cég közvetítőn keresztül több HM-ben dolgozó tisztnek juttatott el kenőpénzt minisztériumi megbízásokért cserébe.

A HM-ben történteket Budai Gyula az elmúlt 20 év legnagyobb korrupciós ügyének nevezte. 2016 nyarán a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen felmentette a hűtlen kezelés vádja alól Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert és szocialista parlamenti képviselőt.

Ⓚ Ne maradj le a legfrissebb részletekről, iratkozz fel hírlevelünkre!

Figyelő: „A PB-sztori valójában már az 1997-es betétesi roham előtt elkezdődött, amikor a megtakarítók egy része elveszítette bizalmát, és kiváltotta postabanki betétjét. Nyilván azt látták, amit nem láttak. A Princz Gábor vezette hitelintézet megalakulásától kezdve dinamikusan növekedett, miközben gazdálkodásáról mindvégig csak homályos információk kerültek napvilágra. A bank pénzügyi mutatói átláthatatlanok voltak, a legtöbb esetben csak öszszevont számok, százalékos adatok „írták le” a pénzintézet eredményeit. A PB olyannyira bennfentesen m űködött, hogy azt még a banki pénzügyekben igencsak jártas szakemberek sem voltak képesek átlátni, kivéve természetesen a PB vezetését.

A probléma elsősorban abban állt, hogy a növekedés a leg szebb időkben is csak bicebóca módján valósult meg: a mérlegfőösszeg nőtt, a tőkeellátottság viszont változatlan maradt, a céltartalék-képzés nem volt elegendő, miközben a bank renoméját több kétes tranzakció is beárnyékolta. A rossz hitelportfóliót nem számolták fel, hanem befektetésekké, majd pedig befektetéscsomagokká alakították, amelyek sok esetben azonban már más "befektetők" kezében landoltak, ki tudja, milyen áron.

A rések egyre tágultak a bank életében, amit előbb-utóbb csak állami garanciavállalásokkal tudtak betömni. Akkoriban politikusok és bankszakemberek egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy a bank (látszólagos) stabilitásának fenntartása nem csak a PB-nek, hanem az államnak is az érdekében állt, mivel a Postabank "bedőlése" vélhetően a teljes magyar pénzintézeti rendszert megremegtette volna. A "banki restaurálás" másik lehetőségét egy külföldi szakmai befektető bevonása jelenthette volna, ez azonban elmaradt. A tüzet végül a PB 1997-es februári – a bankról keringő rossz hírek nyomán támadt – betétesi rohamot követő 22 milliárdos kormányzati garanciavállalás "fojtotta el", később azonban ez is kevésnek bizonyult: 1998-ra az akkori becslések szerint mintegy 100 milliárd forintos tőkehiány keletkezett, ami megalapozta a Princz-garnitúra eltávolítását a bank éléről.

Az új vezetés az állammal karöltve előbb az alaptőke leszállításáról, majd annak felemeléséről döntött, a tranzakciók során a Fidesz-kormány 152 milliárd forintot ölt az adófizetők pénzéből a PB konszolidálásába. A helyreállítás költségeit később több ponton támadták, mondván "túlkonszolidálás" történt. Tarafás Imrének, az ÁPTF elnökeként akkoriban tett kijelentése szerint például elegendő lett volna 92 milliárd forint is.”

Forrás: Figyelő: Medvevadászat

Kapcsolódó cikkek:

A Postabank-ügy:

ÉS: Bank Bán I., II., III., IV.
Vajda Éva, Ószabó Attila és Siposs Zoltán riportsorozata az Élet és Irodalomban. Az egyik legalaposabb elemzés. (1998-4-10), (1998-8-7), (1998-11-6), (1999-6-18)

Figyelő: A POSTABANK ÁLLAMI KONSZOLIDÁCIÓJA – Felemelő érzés
Válságmenedzsment még a Princz érában – Csabai Károly írása. (1998-4-1)

Figyelő: A POSTABANK KONSZOLIDÁLÁSA – Csontvázak
Csabai Károly – Kertész györgy (1998-11-25)

Figyelő: TARAFÁS IMRE A POSTABANKRÓL – Írott szabályok szerint
Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet akkori elnöke a bank működéséről és a felügyelet intézkedéseiről. (1998-12-21)

Figyelő: VITA A POSTABANK KONSZOLIDÁLÁSÁRÓL – Többes szám
Csabai Károly írása a túlkonszolidálás vádjáról. (1999-2-24)

Index: Igazi-e a KEHI-jelentés a Postabank túlkonszolidálásáról?
Az index írása a stop.hu-n megjelent állítólagos KEHI-jelentésről. (2006-2-5)

A Könyvizsgáló-szál:

Figyelő: A DELOITTE&TOUCHE A POSTABANKRÓL – Nagy hamisok
Csabai Károly és Kurucz Adrienne a Deloitte felelőségéről. (1999-3-17)

Figyelő: Per a Postabank könyvvizsgálói ellen – Keresetlen szavak
Az állam pere a Deloitte, az Arthur Andersen és a Prudentia ellen – Szép Ildikó összefoglalója. (2001-1-18)

Index: Titokban döntöttek a Postabank mellékperében
A legutóbbi ítélet az ügyben. (2007-3-2)

A Postabank-per:

Magyar Narancs: A Postabank-per első napjai: Intro
Bogár Zsolt beszámolója a Postabank-per elejéről. (2004-12-2)

Magyar Narancs: Védirat
Várhegyi Éva publicisztikája a Princz-vádiratról. (2004-12-16)

Magyar Narancs: A Postabank-per: Felszíni fejtés
Bogár Zsolt a Postabank-per 2004. decemberi szakaszáról. (2005-1-13)

NOL: Felmentették Princz Gábort és hat vádlott-társát
A felmentésről szóló MTI-hír a NOL-on. (2006-7-11)

Index: Princz Gábor másodfokon bűnös (2008-1-10)
Hanyag kezelés vétsége miatt pénzbírságra ítélték a vádlottatk többségét.

Index - tegnapi újság: 1998. 07. 23: Orbánék kirúgják Princz Gábort a Postabanktól (2008-7-23)
Az index felidézi a Postabank és egykori vezetőjének emelkedését, illetve bukását.

Index: Princz Gábort 3,6 millió forintra büntették (2009-2-11)
A Legfelsőbb Bíróság jogerősen 3,6 millió Forintra büntette Princz Gábort -az Index összefoglalója.

Könyv:

Várhegyi Éva: Túlélőművészek, in: Bankvilág Magyarországon. Helikon, 2002, 87-113. oldal (A Postabank és a Reálbank története)

Dr. Kende Péter: Bank Bianco. A Posta Bank és Princz Gábor (1999)

Lengyel László: Pénz Herceg, in: Írások a korrupcióról. Helikon – Korridor, 1998.
Lengyel László esszéje a Princz-jelenségről.