K-Monitor Adatbázis

A rendszerváltás óta a legnagyobb vállalati botrányként emlegetik a Postabank ügyét mind a mai napig. Az ügyészség 36,1 milliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolta Princz Gábort, a bank volt elnök-vezérigazgatóját és hat társát, de az állam ennél lényegesen többet vesztett: több száz milliárdot öltek bele a bank konszolidációjába.

MN: Ha a tárgyalások, egyeztetések nem a Fidesz szája íze szerint alakulnak, számol-e azzal, hogy ellenfelei kikezdik az ön személyét? Figyelembe véve, hogy a jobboldal az 1994-1998 közötti kormányzást en bloc korruptnak tartotta, s többek között önt is a "tiszta közélet" sírásójaként állította be.

Princz Gábor a tv2 Tények című csütörtök esti hírműsorában azt állította, hogy nem készített VIP-listát, és az azon szereplő neveket sem ő szivárogtatta ki a sajtónak.

A Fidesz-frakció minden tagja nyilatkozatot tesz arról, hogy nem volt, illetve jelenleg sincs semmiféle kedvezményes pénzügylete a Postabankkal. Egyben arról is nyilatkoznak, hogy személyükkel kapcsolatban a pénzintézet feloldhatja a banktitkot - jelentette be Rogán Antal, a miniszterelnök belpolitikai tanácsadója.

Számos ellentmondó nyilatkozat és állítás hangzott el az utóbbi másfél hétben a Postabank külön elbírálású hitelei és betétei kedvezményezettjeinek neveit tartalmazó listával kapcsolatban.

Nagy Sándor az MSZP alelnökségéről és frakcóvezető-helyettesi posztjáról, míg Csiha Judit elnökségi tagságáról mondott le. A politikusok azért váltak meg tisztségeiktől, mert szerepeltek a Postabank úgynevezett VIP listáján, azaz ők is részesültek a pénzintézet kedvezményes hitelakciójából.

„A politikai közéletben nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani" – ezekkel a szavakkal indokolta sajtótájékoztatóján Herényi Károly MDF-es országgyűlési képviselő lemondását általános alelnöki tisztéről és frakcióvezető-helyettesi posztjáról 1999. június 21-én.

Sokak számára a Postabank csak egy "gennyes fekély" volt a gazdaság testén, amelynek ma már nincsen szüksége egy olyan pénzintézetre, ahol a működést nem a közgazdasági ésszerűségek és a bankszakma szabályai, hanem a korábbi években pénzért szerzett kapcsolatok, előjogok és kiváltságok határozták meg. A fekély kivágása sokba került: a központi költségvetés csak tavaly 152 milliárd forintot fordított a pénzintézet rendbetételére, a végső összeg pedig várhatóan megközelíti a 300 milliárdot.

A korábban megvádolt szocialista politikusok beszámoltak arról, volt-e valamilyen ügyletük a Postabankkal. Ugyanakkor követelik, hogy minden párt képviselője nyilatkozzon erről a kérdésről.

Az Országgyűlés keddi ülésén több képviselő is kérdést intézett a pénzügyminiszterhez a Postabank korábbi szerződéseivel kapcsolatban.