K-Monitor Adatbázis

2021. augusztus 8-án a Nemzeti Koncessziós Iroda meghirdette a magyarországi hulladékgazdálkodásra vonatkozó, 35 évre szóló koncessziós pályázatot, 12 munkanapos jelentkezési határidővel. A koncessziót a MOL (Magyar Olaj- és Gázipari) Nyrt. nyerte meg, így 2023. július 1-től a MOL és leányvállalata, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. végzi a hulladékkezelést a 35 éves szerződés keretében. A MOHU feladata többek közt a hazai háztartások és gazdálkodó szervezetek évi közel 5 millió tonna hulladékának begyűjtése, és az uniós célok eléréséhez szükséges előkezelési és kezelési műveletek megszervezése.

A koncessziós szerződést megelőzően a hulladékok kezelése az önkormányzatok feladata volt, az addig működő cégek alvállalkozóként folytathatják a tevékenységüket. Ehhez azonban meg kellett felelniük a pályázati feltételeknek, amelyet több kritika is ért a szakma képviselői részéről. Több szakmai szervezet szerint nehéz volt a rendelkezésre álló információk alapján a pályázatot elkészíteni, a kiírási követelményeknek megfelelni. 

Habár a szerződés megkötése után módosították a vonatkozó törvényeket, a MOL úgy nyerte meg a pályázatot, hogy nem rendelkezett a szükséges engedélyekkel. A bevezetett hulladékkezelési rendszer európai viszonylatban is az egyik legköltségesebb. A hulladékgazdálkodási koncesszió jogosultságát az Európai Bizottság is vizsgálja, mivel az a koncesszió időtartama alatt elzárja a piacot a szabad verseny elől. 

Fotó: MTI

2009 júniusában írta meg először a Magyar Nemzet, hogy két postás szakszervezet kérte a korábbi székház, a Postapalota eladásával kapcsolatos szerződések nyilvánosságra hozatalát. Mint később kiderült, a székházat a Wallis Ingatlan Zrt. – amelynek anyacégét, a Wallis Rt.-t 2000 és 2005 között Bajnai Gordon vezette – egyik projektcége, a WPR Primus Kft. egyedüli pályázóként vehette meg 4 milliárd forintért. A Magyar Posta székházát egy XIII. kerületi ingatlanba költöztették át, amelynek havi bérleti díja 400.000 euró, vagyis megközelítőleg 100 millió forint volt. A 10 évre szóló bérleti szerződés összesen 13,5 milliárd forint értékben köttetett.

2009 szeptemberében került nyilvánosságra az ÁSZ előző évi jelentése, amelyben kérik a pénzügyminisztert, vizsgálja felül a székház eladását, mert az szerintük a piaci ár alatt kelt el, és ezzel mintegy 3,5 milliárd forint kár érte a társaságot. Az ÁSZ továbbá arra kérte a pénzügyminisztert, hogy vizsgálja felül a bérletről szóló szerződést is. 2010 márciusában a Fidesz feljelentése nyomán a Fővárosi Főügyészség nyomozást rendelt el a bérleti szerződéssel kapcsolatban, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. 2019. márciusában bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a postaszékház több mint egy évtizeddel ezelőtti eladása ügyében megvádolt vezetőket a Fővárosi Ítélőtábla.