K-Monitor Adatbázis

Alighanem ezerszer megbánták a Magyar Telekom vezetői azt is, hogy bevezették a cég részvényeit a New York-i Értéktőzsdére. És azt is, hogy a Balkánon, Macedóniában, illetve Montenegróban terjeszkedtek. A társaság gyanús szerződéseiből 12 évnyi pereskedés és sok tízmilliárd forintnyi kiadás lett. Immár végleg vége az ügynek, az utolsó jogi eljárás is lezárult.

Ha a keddi horvátországi megvesztegetési perben elsőfokon hozott bírósági döntés jogerőre emelkedik, az akár percunamit is hozhat a Mol fejére - állítják nemzetközi jogászok. A magyar olajipari cég nem csak a horvát skalpot bukhatja, de azok az álmok is véget érhetnek, amelyben a Mol a régió meghatározó társaságává válik.

Egy, az Egyesült Államok Dél-New York-i körzeti bíróságához benyújtott tőzsdefelügyeleti keresetlevél szerint a Magyar Telekom vezetői 2005-ben négy hamis szerződés keretében 7,35 millió eurót fizettek ki tanácsadókon keresztül montenegrói hivatalnokoknak, hogy azok segítsenek a Telekom Crne Gore AD felvásárlásában.

Pörögnek az események a Mol körül. A Figyelő eddig nem ismert részleteket tudott meg az INA-ügyről és a Szurgutnyeftyegaz-féle pakett visszavételéről.

Sajtókacsa vagy valóban igaz, hogy már Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója is a horvát hatóságok fókuszába került? A magyar és a horvát olajvállalat (INA) kapcsolatát firtató hatósági és médiaattak már egyre kellemetlenebb a Molnak, amely abban bízik, hogy a horvát belpolitikai helyzet letisztulása után csendesebb lesz a küzdelem.

Nem a Daimler-ügy az első nemzetközi korrupciós botrány, amelyben felmerül a gyanú, hogy magyar kormánytisztviselők vagy politikai pártok kenőpénzeket fogadtak el. Az is előfordult, hogy magyar cégvezetők keveredtek külföldön vesztegetés gyanújába.