A mai napig nem lehet tényszerűen mérni a kormány stratégiai megállapodásainak sikerességét – erre engednek következtetni a Külgazdasági és Külügyminisztérium Indexnek megküldött válaszai. A Transparency International Magyarország ügyvezetője szerint nem új keletű dolgok a szerződések körül kialakult anomáliák, egyes dokumentumok nyilvános részei – hat évvel a témában megjelent tanulmányuk után – 2020-ban is homályosak. Róna Péter közgazdász szerint az Orbán-kormány a stratégiai megállapodások rendszerével egy érdekes kísérletet tesz.
Külföldiek célkeresztben.
Egyfelől az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás 2020-tól olyan jövedelemre is alkalmazható, amelyet más pénznemben fizettek meg. Így nemzetközi sportszövetségnél foglalkoztatott személyek is megtehetik, hogy a minimálbér összege fölött csak 15 százalék közterhet fizessenek Magyarországon. Ez persze még ennél is kedvezőbb lehet, hiszen hivatásos sportolók esetén, egy korábbi törvénymódosítás eredményeképpen a minimálbér fölött nem is kell adót fizetni az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után, 500 milliós értékhatárig.
Vagyis azzal, hogy pont akkor zsugorította magát kisüzemi sörfőzdévé, amikor a parlament a huszonötszörösére emelte az előállított sör mennyisége után járó 50 százalékos adókedvezményt.
„A Pécsi Sörfőzde termelési adatai üzleti titoknak minősülő adatok, az általa befizetett adó pontos összege pedig adótitkot képez, így az Ön által kért adatok nem adhatók ki, nem nyilvános információk, a jogosult, azaz a Pécsi Sörfőzde hozzájárulása nélkül mással nem közölhetőek”. Ezt válaszolta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára arra a képviselői írásbeli kérdésre, miszerint „Mennyi adóbevételtől esik el a magyar költségvetés azért, mert a Matolcsy György rokonai által tulajdonolt Pécsi Sörfőzde nem nagy sörgyártóként fizet adót”?
Csak túlszaladt valamelyik hivatalnok tolla, amikor a kulturális tao-megszüntetése mellett szinte kinyírta a kormány számára sokkal kedvesebb sporttaó-rendszert is. A kormány gyorsan korrigált. Nem csoda, tökéletes rendszert építettek ki arra, hogy közpénzeket a nyilvánosság háta mögött magánpénzzé varázsoljon, állami bevétel helyett gazdagítva a NER-közeli cégeket és közben a felcsúti fociakadémián is újabb és újabb épületek nőjjenek ki a földből.
Hat év alatt legalább 360 milliárd forintnyi adóbevételről mondott le az állam a látványcsapatsportok javára. A közpénz cél szerinti hasznosulására nincs semmi garancia. Hogyan működik a rendszer?
A napokban derült ki, hogy A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak idén közel 5,4 milliárd forintnyi TAO-támogatást hagyott jóvá a Magyar Labdarúgó Szövetség, melyből többek között egy ifjúsági sportszállót építenének - a stadion, valamint a sport- és konferenciaközpont mellé.
A csütörtökön benyújtott 2016-os adócsomag alapján a kormány úgy döntött, hosszú távon fenntartja a dohánycégeket sújtó, árbevétel arányában megállapított, sávos különadót. Ezzel a kormány egy újabb ágazati adóterhet tesz tartóssá annak ellenére, hogy bevezetésekor nem ezt ígérte.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség hivatali visszaélés bűntette, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt tegnap gyanúsítottként hallgatott ki, majd őrizetbe vett egy a Nemzeti Adó-és Vámhivatal állományába tartozó pénzügyőrt, valamint egy budapesti ügyvédet.
Több cég székhelye, telephelye Pusztaottlakára van bejelentve a félszázalékos iparűzési adó miatt, bár a helyiek szerint ennek ellenére nemsokára sóval hinthetik be a falu helyét. Itt már az iskola, az orvosi rendelő is bezárt. Ám – mondják szintén a helyiek – itt mindenki dolgozhat, ha akar, igaz, csak közmunkásként. Simonka György egykori dinnyekirály, ma országgyűlési képviselő földjén jártunk.
