A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.
A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.
A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.
Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
2016-ban derült ki, hogy négy építési megbízás után a Puskás Stadion bontási munkálatait is a ZÁÉV Zrt.nyerte el, ezúttal a Föld-Trans 2001 Kft.-vel együtt. A munkát 4 milliárd forintért vállalták. (A ZÁÉV a stadion bontásán kívül már több stadionépítésben is részt vett: az MTK stadionjának kivitelezésében a WHB Kft, a Haladás-sportkomplexum munkálataiban a Swietelsky Magyarország Kft. volt a konzorciumi partnere, de bekapcsolódott a ZTE stadionjának befejezésébe is.)
Az új Puskás Stadion ülőhelyeit a terv szerint a kétezer főnél kisebb települések sportkörei között osztották volna fel, azonban a vadonatúj arénát építő és állami pénzekkel jelentősen támogatott Kisvárdára például 1900 szék került, az eredeti tervvel ellentétben nagyobb települések is pályázhattak, így Eger további kétezer széket kapott. Az új stadiont az eredeti 100 helyett 190 milliárd forintért a Szíjj László és Mészáros Lőrinc-közeli Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Építőipari Zrt. konzorciuma építette meg.
Az új Puskás Arénát 2019 őszén adták át. A hivatalos információk szerint az építés költsége nettó 142,85 milliárd forint volt, a beruházás áfatartalma pedig 40,5 milliárd forint, így a stadion egy székre jutó költsége 2,1 millió forintot jelent. A G7 cikke szerint a központi költségvetésből a 2021-es évben 720 millió forintot szántak a stadion fenntartására – ebből 180 millió forintot a pályakarbantartási feladatokra, 540 milliót pedig rendezvénytechnikai szolgáltatásokra különítettek el. Ez utóbbival kapcsolatos közbeszerzést a Balásy Gyulához köthető Visual Europe Zrt. leányvállalata, a Visual Europe Production Kft., a stadion őrzését pedig a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Zrtnyerte el.
Támogass minket rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
2016-ban derült ki, hogy négy építési megbízás után a Puskás Stadion bontási munkálatait is a ZÁÉV Zrt.nyerte el, ezúttal a Föld-Trans 2001 Kft.-vel együtt. A munkát 4 milliárd forintért vállalták. (A ZÁÉV a stadion bontásán kívül már több stadionépítésben is részt vett: az MTK stadionjának kivitelezésében a WHB Kft, a Haladás-sportkomplexum munkálataiban a Swietelsky Magyarország Kft. volt a konzorciumi partnere, de bekapcsolódott a ZTE stadionjának befejezésébe is.)
Az új Puskás Stadion ülőhelyeit a terv szerint a kétezer főnél kisebb települések sportkörei között osztották volna fel, azonban a vadonatúj arénát építő és állami pénzekkel jelentősen támogatott Kisvárdára például 1900 szék került, az eredeti tervvel ellentétben nagyobb települések is pályázhattak, így Eger további kétezer széket kapott. Az új stadiont az eredeti 100 helyett 190 milliárd forintért a Szíjj László és Mészáros Lőrinc-közeli Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Építőipari Zrt. konzorciuma építette meg.
Az új Puskás Arénát 2019 őszén adták át. A hivatalos információk szerint az építés költsége nettó 142,85 milliárd forint volt, a beruházás áfatartalma pedig 40,5 milliárd forint, így a stadion egy székre jutó költsége 2,1 millió forintot jelent. A G7 cikke szerint a központi költségvetésből a 2021-es évben 720 millió forintot szántak a stadion fenntartására – ebből 180 millió forintot a pályakarbantartási feladatokra, 540 milliót pedig rendezvénytechnikai szolgáltatásokra különítettek el. Ez utóbbival kapcsolatos közbeszerzést a Balásy Gyulához köthető Visual Europe Zrt. leányvállalata, a Visual Europe Production Kft., a stadion őrzését pedig a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Zrtnyerte el.
Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
Eredetileg az volt a terv, hogy kétezer fősnél kisebb települések kapjanak a budapesti Puskás Ferenc Stadion (2002-ig Népstadion) ülőhelyeiből a bontás után. Ehhez képest az ennél jelentősen nagyobb, vadonatúj arénát építő és állami pénzekkel bőkezűen támogatott Kisvárdára például 1900 szék kerül.
