K-Monitor Adatbázis

Eddig csak találgatások voltak azzal kapcsolatban, hogy a Külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház összesen mennyi pénzt tartott a 2015-ben csődbe ment Quaestornál. A legbátrabb becslések hatmilliárd forint köré tették az összeget.

Napokon belül nyilvánosságra kerül, hogy mikor és mennyi pénzt tartott a külügyhöz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) a Quaestor cégcsoportnál, a Buda-Cashnél és a Hungária Értékpapír Zrt-nél.

Induljunk ki három alapigazságból: egyrészt kockázatmentes befektetés nem létezik, másrészt a vállalati csődök elkerülhetetlen velejárói a gazdaság működésének, végül pedig a tökéletes ellenőrzési rendszer elérhetetlen.

Pilótajátéknak tekinti Orbán Viktor, ami a brókerbotrány során történt, ám mindezt a bankoknak is látniuk kellett. A Fővárosi Törvényszék döntésének megfelelően megindult a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. felszámolása, ezzel megnyílik az út az ügyfelek kártalanítása előtt. Több fideszes önkormányzat is cáfolta, hogy Quaestor-kötvényeket vett volna.

A rendszerváltás óta számos esetben megrázták már botrányok a magyar pénzügyi szektort, az alábbiakban a legemlékezetesebb eseteket foglaltuk össze, nem titkoltan azzal a céllal, hogy választ találjunk, ki az elmúlt közel 30 év legnagyobb pénzügyi csalója. Meglátásunk szerint ezt a címet egyértelműen a Quaestor, illetve Tarsoly Csaba "érdemli ki", aki feltehetően egy igen jól felépített rendszerben hosszú évekig felderítetlenül építette minden idők legnagyobb magyar pilótajátékát, amiben 200 milliárd forint feletti pénzösszeget vontak be a befektetőktől. Tarsolynak nem mellesleg azt is sikerült elérnie, hogy mindezek ellenére ne úgy vonuljon be a magyar történelembe, mint az emberek kifosztója, hiszen a Quaestorra külön törvényt szabtak, a kötvényeseket lényegében teljes mértékben kártalanítják (egyeseknek még a meg nem szolgált kamatokat is kifizetik!)

A Fővárosi Törvényszék jogerősen is helybenhagyta a Quaestor-ügy három érintettjének harmincnapos előzetes letartóztatását, miközben a Fidesz-KDNP egy "kamu albizottságban" csak a 2010 előtti kormányok felelősségét vizsgálná a brókerbotrányban, sőt, a Rogán Antal által benyújtott kártalanítási javaslattal is cseleznének. Így sokan hoppon maradhatnak, nemcsak a károsultak, hanem a bankok és a Quaestorba soha be nem fektető ügyfeleik is.