K-Monitor Adatbázis

Javarészt tagadta bűnösségét és több vádpont ejtését kérte az ügyésztől S. István elsőrendű vádlott a Hungária Értékpapír Zrt. ügyében sokmilliárdos csalás, sikkasztás miatt indult büntetőperben a Budapest Környéki Törvényszéken szerdán. A kialakult helyzetet S. István cégvezető, társtulajdonos szerint is a Hungária cégcsoport munkatársai okozták, ám hangsúlyozta, hogy a közvélemény nem büntetést, hanem megoldást vár, és erre még mindig van lehetőség, hiszen szavai szerint a pénz jelentős része megvan, illetve visszaszerezhető.

Négyszázmillióról indultak, végül tízmilliárdos kárt okoztak ügyfeleiknek a Hungária brókerház bűnszervezetben csaló és sikkasztó fővezérei – olvasható a friss vádiratban.

A Buda-Cash és a Hungária kártalanítása sehol sem tart, de még az eddig irigyelt Quaestor-kötvényesek is csak 6 millió forintig kapnak egyelőre térítést.

Fót egymilliárd forintot vesztett a Hungária Értékpapír Zrt. miatt. Egy bizottság próbálta kideríteni, hogyan kerülhetett a város pénze a ceglédi embereket is megkopasztó pároshoz, Pista bához és Jolikához.

A rendszerváltás óta számos esetben megrázták már botrányok a magyar pénzügyi szektort, az alábbiakban a legemlékezetesebb eseteket foglaltuk össze, nem titkoltan azzal a céllal, hogy választ találjunk, ki az elmúlt közel 30 év legnagyobb pénzügyi csalója. Meglátásunk szerint ezt a címet egyértelműen a Quaestor, illetve Tarsoly Csaba "érdemli ki", aki feltehetően egy igen jól felépített rendszerben hosszú évekig felderítetlenül építette minden idők legnagyobb magyar pilótajátékát, amiben 200 milliárd forint feletti pénzösszeget vontak be a befektetőktől. Tarsolynak nem mellesleg azt is sikerült elérnie, hogy mindezek ellenére ne úgy vonuljon be a magyar történelembe, mint az emberek kifosztója, hiszen a Quaestorra külön törvényt szabtak, a kötvényeseket lényegében teljes mértékben kártalanítják (egyeseknek még a meg nem szolgált kamatokat is kifizetik!)

A Hungária Értékpapír a mai napig fizeti brókereit, miközben a törvényi előírás ellenére az ügyfelek nem jutnak hozzá fellelt befektetésükhöz. A legkevesebbet a másodikként kirobbant brókerügyről lehet hallani, pedig a Hungária Értékpapír tulajdonosai a gyanú szerint mindazt a jogsértést elkövették, amit a másik három befektetési csalás szereplői. Az értékpapírszámlákról lenyúltak az ügyfelek pénzéből, nem tudják törleszteni vállalati kötvényeiket, ráadásul szűkebb hazájukban, Cegléden piramisjátékot is űztek.

A kifizetetlen 6,7 milliárd Hungária-kötvényből közel 4,5 milliárd önkormányzatoknál vagy állami cégeknél lehetett. Volt, hogy a városnak úgy vettek vállalati kötvényeket, hogy erre a testület felhatalmazást sem adott. Fóton bizottság keresi az okát, hogy miért épp a Hungáriát választották befektetési partnernek. A korábbi városvezetés ugyanis általános megbízást kötött a céggel.

Nagyon kellhetett a Hungária Értékpapír Zrt. vezetőinek a pénz a lebukás előtti utolsó napokban. Nem csak a lapokban már említett 300 millió tűnt el rejtélyes körülmények között. Mutatjuk, hogyan tették rá a kezüket más ügyfél megtakarítására is, akinek az egészről sejtelme sem volt.