K-Monitor Adatbázis

Kertész Balázs (1972-) ügyvéd. A Belvárosban született. Szülei keresztény konzervatív szellemben nevelték, a Ferences Gimnáziumban tanult, melyet később a jogi pálya követett. 2002-től az V. kerületben a belvárosi önkormányzat gazdasági és pénzügyi szakbizottságainak tagjaként tevékenykedett (forrás). 

Sokan Rogán Antal jobbkezének tartják a 2010 óta a nyilvánosság elől rejtőzködő férfit. Az Index 2016-os cikksorozata bemutatta, hogyan alakult együtt Rogán és Kertész pályája. Rogán és Kertész neve közösen először a K&H-botrányban merült fel. Egy feljegyzés szerint Kertész „intézi Rogán Antal csúszópénzekkel kapcsolatos ügyeit”. A Belvárosban Kertész lett Rogán háttérbe húzódó gazdasági jobbkeze, az ingatlaneladási rendszer meghatározó figurája, annak jogi tökéletesítője. Kertész Balázs cége, a félmilliós törzstőkével alapított Monavis maga is furcsa úton jutott hozzá 150 milliót is érő, évekkel korábban önkormányzati tulajdonú irodájához. 2010 után Kertész felesége is felbukkan ROgán fura találmányügyében.  A Rogán körüli , a letelepedési kötvényügyben aktív ügyvédháló közepén is Kertész áll: Kosik Kristóftól a belvárosi jegyzőig Kertész pázmányos jogász évfolyamtársai bukkannak fel kulcspozíciókban. Rogán letagadta a találkozókat és szoros kapcsolatát Kertésszel. 2018 őszén a Magyar Narancs tárta fel, hogy Kertész beköltözött egy egmilliárdot érő, gellérthegyi villába. 

2015. március 10-én a Nemzeti Bank részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, mivel a gyanú szerint a cég 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki. A Nemzeti Nyomozó Iroda csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen indított nyomozást az ügyben, Tarsoly Csabát, a Quaestor cégek tulajdonosát csak két és fél hét elteltével vették őrizetbe gyanúsítottként. A Quaestor-per 2016 nyarán kezdődött: az ügyészség több, mint ötezer rendbeli csalást és sikkasztást rótt fel Tarsoly Csaba és társai terhére. A per azóta is tart – a vádhoz szükséges megfelelő szakértői vélemény ugyanis továbbra is hiányzik.

Több minisztérium, köztük a Külgazdasági és Külügyminisztérium is befektetett korábban a Quaestornál. A KKM mintegy 72 milliárd forint értékű befektetését az ügyészség szabálytalannak ítélte. Emellett a Külügyminisztérium által létrehozott Magyar Nemzeti Kereskedőház is milliárdokat bízott a brókercégre, majd egy nappal a botrány kirobbanása előtt mentette ki a tőkéjét a Quaestortól. Ez többekben bennfentes információval való visszaélés gyanúját keltette, a kormány ezzel szemben cáfolta, hogy bennfentes információik lettek volna – állításuk szerint miniszterelnöki utasításra vették ki a pénzt a Quaestortól. Orbán Viktor elismerte: ő rendelte el, hogy a minisztériumok ürítsék ki brókercégeknél vezetett számláikat, ugyanis a Buda-Cash bedőlése után úgy látta, hogy a “dominóhatással fenyegetett időszakban egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani” brókercégeknél.

Az ügynek több, mint 30 ezer károsultja van, összesen mintegy 200 milliárd forintos kárral. Bár az állam a botrány kirobbanásakor széleskörű kártalanítást ígért ez azóta is csak részlegesen valósult meg. Az egykori Quaestor-ingatlanvagyonból ugyanakkor több vagyonelem töredékáron Tiborcz István-közeli kör tulajdonába került: így például a győri ETO-javakat (stadion, pláza és hotel) 8,2 milliárd helyett 820 millióért szerezte meg Paár Attila, a West Hungária Bau tulajdonosa, Tiborcz egykori üzlettársa. Itt említhetjük a mátrai Lifestyle Hotelt is, ami 2018-ban a Quaestor leányvállalatától Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez került, majd a BDPST Grouphoz vándorolt át – mindeközben, bár több száz milliós állami támogatást kapott felújításra, egykori Quaestor-vagyonelemként továbbra is bűnügyi zár alatt van.