K-Monitor Adatbázis

Akár több tízezer forintot is fizetniük kellene a Quaestor-kötvényeseknek azért, hogy a brókercég felszámolója kiadja nekik a papírjaikat, amelyekkel a legtöbben semmire sem mennek.

A Quaestor egykori elnök-vezérigazgatója, a Quaestor-ügy első rendű vádlottja. Az ő története következik.

Kámory Ferenc a 210 milliárdos kötvénycsalásról szóló Quaestor-ügy koronatanúja, az egész vádirat az ő sztorijára épül. Korábban a csaló brókercég szívének tartotta magát, fizetése és jutalmai alapján Tarsolyék is így gondolhatták. Jó kapcsolatai voltak a fideszes állami bankvilágban, sőt, ő intézte el az utolsó pillanatban, hogy visszautalják Szijjártóék állami kereskedőházának milliárdjait. A cikksorozat korábbi részeiben a Quaestor-csoport veszteségeiről, a csalás konkrét technikáiról és a pénzügyi felügyelet hihetetlen bénaságáról volt szó. A Quaestor-ügy, negyedik rész.

Tarsoly Csaba cégbirodalma, a Quaestor-csoport a magyar történelem legnagyobb csalását vitte végig: több mint kétszáz milliárd forinttal károsította meg ügyfeleit. Eleinte állampapírokat sikkasztottak, aztán nem létező kötvényeket adtak el, meghamisították a könyvelést és egy piramisjátékot is szerveztek az ügyészség szerint. Cikksorozatunk első részében bemutattuk, milyen ügyetlenül szórta el az így megszerzett milliárdokat a Quaestor vezetése. Most a nyomozati anyag elemzése alapján megfejtjük a nagy Quaestor-csalást. A Quaestor-ügy, második rész.

Tarsoly Csaba a bíróságon előadott védőbeszéde alapján még mindig nem akarja megérteni, cégcsoportjával milyen hatalmas kárt okozott. Máig érthetetlen, hogyan mehetett évtizedekig egy ilyen, végül 210 milliárd forintos kárt maga után hagyó csalássorozat a magyar hatóságok szeme előtt. De a nyomozás során összegyűjtött anyagból sok kérdésre választ lehet kapni. Kiderül, hol hibázott a felügyelet, és az is, milyen szálon nem indult el az ügyészség. Ebben a cikkben a Quaestor börleszkszerű történetéről lesz szó: arról, hogyan tékozolta el a begyűjtött milliárdokat a cég döbbenetesen ügyetlen vezetése. A Quaestor-ügy, első rész.

A Quaestor-ügy károsultjainak kicsiny, ám annál elszántabb csoportja ezúttal a Nemzetgazdasági Minisztérium előtt tüntetett. A károsultak azt követelik, hogy a kormány tartsa be a saját törvényeit és kártalanítsa őket.

Úgy tűnik, az ellenzéki képviselők is a brókerek pártján állnak – ez a Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőhöz köthető megállapítás nagyjából mindent elmond arról, ahogy az Országgyűlés és a kormányzat a brókercégek körül kialakult helyzetet kezeli. A kormánypárti politikus ezt a velős következtetést azután vonta le, hogy az ellenzéki képviselők nemleges szavazatain – illetve a Jobbik tartózkodásán – elcsúszott a pénzügyi közvetítő rendszer szigorúbb felügyeletéről szóló, kétharmados többséget igénylő törvényjavaslat a múlt héten.

Június 5-ig - azaz máig - nyújthatják be kárigényüket a Quaestor-kötvényesek, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

A Quaestor cégcsoport tulajdonában hiába szerepel több száz milliárd forintos jövőértékű ingatlanvagyon, ez a becslés ugyanis már korábban is erősen megkérdőjelezhető volt. A vagyon nagysága pedig tovább zsugorodhat, az ingatlanok ugyanis valójában csak annyit érnek, amennyiért a vevők megveszik őket.

Új vezetőket neveztek ki a Quaestor Bank élére - írta szerdai számában a Magyar Nemzet a cégbírósági adatokra hivatkozva.