Az újságírást világszerte támadások érik. A tendenciát a Covid-19-járvány és az azt övező indulatok tovább súlyosbították, és még tovább szítják a kritikusaikat elhallgattatni próbáló politikusok. Az EU keleti részén sok helyen fizikai támadásoknak is ki vannak téve az újságírók (ennek legsúlyosabb példája Jan Kuciak szlovák oknyomozó újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolása volt), ami több helyen öncenzúrához vezet.
Ne lehessen rágalmazásért büntetőeljárást indítani újságírók ellen, ha közügyekkel kapcsolatban állítanak valótlanságot – így módosítaná a Büntető törvénykönyvet a Fidesz. Az indoklás szerint a közügyek szabad megvitatása fontos érték. A Híradónak nyilatkozó médiajogász szerint a módosítás növelheti a média szabadságát, ugyanakkor ez a jelenlegi helyzetben a kormányközeli médiumoknak kedvezne.
Két becsületsértési és rágalmazási ügy végződött nagyon különböző módon az elmúlt napokban. Egy szegedi bloggernek rágalmazási ügyekben példátlan módon letöltendő szabadságvesztésre kellett bevonulnia Kiskunhalasra, mert a bíróság szerint belegázolt egy megyei rendőrkapitány és két másik rendőr becsületébe. Egy nappal előbb a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy Hadházy Ákos ellenzéki képviselőt ugyan alaptalanul rágalmazta a kormányközeli propagandasajtó, emiatt a 888, a Lokál és az Origó szerzőinek nem kell felelniük. Ennek oka, hogy a rendőrség képtelen volt kinyomozni, hogy kik írták az ominózus cikkeket, és ez ellen ilyen esetben panasszal sem lehet élni.
Gond nélkül terjesztenek valótlanságokat, majd azt nagy ritkán, csendben helyreigazítják. De, hogy mindezt hányszor teszik meg a Csongrád megyei propagandalapok, nem tudni, a Szegedi Törvényszék szerint az személyes adat. Az Átlátszó szerint viszont nem az.
Vidéken is divat lett, hogy a propagandamédia egyszerűen figyelmen kívül hagyja a jogerős bírósági ítéleteket. Most Kaposváron kell végrehajtást kérnie a felperesnek, a közpénzzel remekül ellátott tulajdonosok pedig a jelek szerint inkább hagyják veszni a kiadói eszcajgot.
A Fővárosi Törvényszéktől kapott adatok szerint 2017-ben összesen 53 sajtó-helyreigazítási pert vesztett a 888, a közmédia, a Lokál, a Magyar Idők, az Origo, a Pesti Srácok, a Ripost és a TV2.
Szerda reggel megjelent egy cikk a kormányzati propagandamédia origóján, azaz Origón arról, hogy Hajnal Miklós, a Momentum korábbi vezetőségi tagja. Nem valami jó ember. Az Origo arra alapozza a mondandóját, hogy Hajnal korábban egy társával alapított egy céget, amibe a Traction Labs Zrt. befektetett 12 millió forintot, de a dologból nem lett semmi. Az Origót nem érdekelték az olyan apróságok, hogy a Traction Labs igazából csak 9,3 millió forintot fektetett be, és Hajnalékkal semmilyen vitájuk nincs, nemhogy pénzügyi követelésük a cégalapítók felé.
Közvetlenül a Spéder Zoltán ellen indított hadjárat előtt az ügyvédjét támadta meg a kormányoldali médiagépezet. Utólag egyértelmű, hogy ez csak a lejárató kampány bemelegítése volt. Az ügyvéd perelt, nyert, és mindegyik eljárásról beszélt a hvg.hu-nak. A győzelem inkább erkölcsi elégtétel, tekintve, hogy mint most kiderült, a helyreigazításon túl pár ezer vagy tízezer forinttal megúszható, ha offshore-ozással hoznak hírbe valakit.
Ma – a Fővárosi Főügyészség közreműködésével, a Kúria döntése alapján – eldőlt, hogy Spirk József indexes újságíró négy év után sem szabadul meg a vádlotti szereptől a magyar sajtójog egyik legabszurdabb rágalmazási ügyében.
Az Átlátszó nincs egyedül világon azzal, hogy száműzni javasolja a büntetőjogból a sajtóbűncselekményeket. Bár a világ legtöbb országában létezik a magyar rágalmazásnak és becsületsértésnek megfelelő bűncselekmény, de számos országban léptek vagy zajlik éppen vita a témában.
