Dömötör Csaba szerint évi 30–35 milliárd osztalék jöhet a reptércégtől. A magyar államadósság finanszírozási költsége mellett ez éppen azt bizonyítja, hogy mennyire nem jó üzlet volt 1200 milliárd forintért a felvásárlás.
A kormány annyira meg akarja szerezni a budapesti repülőteret, hogy szavazatelsőbbségi és egyéb különleges jogokat is kész volt átengedni azoknak a befektetőtársaknak, akik hozzásegítik ehhez. Ha eljutnak a szerződésig, Orbán Viktor barátai újabb üzletekhez jutnak.
Az Európai Bizottság „az európai összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján jóváhagyta, hogy magyarországi székhelyű Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a franciaországi székhelyű Vinci Airports közös irányítást szerezzenek az Airport Holding Tanácsadó Kft. (Budapest Airport Holding) felett”. Ezt a brüsszeli testület szerda délután közölte.
A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.
A kormány vételi ajánlatot tett a Budapest Airportra. A német főtulajdonos AviAlliance továbbra sem akar kiszállni a reptércégből, persze nyilván van az a pénz, amiért az állam többségi tulajdonrészt vehet, a cég piaci értéke 2,5-3,5 milliárd euró lehet. Az AviAlliance nyilatkozata alapján nagyon erős nyomásgyakorlás mehet a háttérben.
Csak az nem derül ki, hogy miért kell 5 millió forintot félretenni egy 1,5 milliós üzletre.
