K-Monitor Adatbázis

Veres Jánost is meghallgatta a Malév privatizációját vizsgáló országgyűlési bizottság szerdán. A volt pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az AirBridge azért nyerte meg a légitársaság privatizációs pályázatát, mivel egyedül ez a cég tett bankgaranciát ajánlata mögé.

Közel 1.000 milliárd forint az az állami teher, amit a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-vel kötött szerződés tartalmaz, ha a Malév felszámolásra kerül - közölte Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. "Semmiféle titkos záradékról nem tudok, a szerződés nyilvános volt, aki ilyenről tud, az mutassa be" - mondta korábban Veres János volt pénzügyminiszer.

Egyértelműen hátrányos megállapodást kötött a magyar állam számára a Gyurcsány-kormány 2007-ben a Budapest Airporttal (BA) – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Budai Gyula.

Sem a korábbi miniszterelnök, sem pénzügyminisztere, sem a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jelenlegi államtitkára nem tud arról, hogy titkos záradék került volna a Budapest Airport Zrt. (BA Zrt.) privatizációs szerződésébe.

A ferihegyi repülőtér privatizációs szerződése alapján hatalmas kiadása keletkezne az államnak, ha a Malév bedőlése miatt a Budapest Airport is csődbe menne. Ma még azonban egyáltalán nem biztos, hogy az esetleges több száz milliárdos kártérítés minden feltétele teljesül. Azt se tudni, egyáltalán az állam húzná-e a rövidebbet, ha perre menne a Budapest Airporttal.

A Fővárosi Főügyészség elutasította Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosnak a Budapest Airport privatizációjával kapcsolatban tett feljelentését.

Nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség a Budapest Airport (BA) Zrt. privatizációja ügyében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés és jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt ismertetlen tettesek ellen.

Feljelentést tett a Budapest Airport Zrt. privatizációjának ügyében Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos. Szerinte a magyar államot a hibás privatizációs szerződés miatt mintegy nyolcvanötmillió euró kár érte, amiért elsősorban Veres János akkori pénzügyminiszter és közvetett módon Tátrai Miklós, az MNV Zrt. vezetője tehető felelőssé.