K-Monitor Adatbázis

Az uniós csalásellenes hivatal, az OLAF a magyar hatóságokhoz fordult 2015-ben, mert visszaélésgyanús ügyeket talált az uniós pénzeket is felhasználó belvárosi projektnél. Az OLAF-hoz korábban olyan panaszok érkeztek, hogy szabálytalanság és csalás lehetett a felújítási munkákat megelőző közbeszerzéseknél (2012-ben az EU-nak is problémája volt a programmal, Az Európai Bizottság szerint irányított közbeszerzés folyt). Az V. kerületi önkormányzat szerint az OLAF állításai valótlanok voltak. Jávor Benedek PM-es európai parlamenti képviselő a hivatal főigazgatójától, Giovanni Kesslertől kért tájékoztatást az V. kerületi beruházásokról, Kessler pedig válaszlevelében azt írta, a csalásellenes hivatal 2014 végén zárta le vizsgálatát az ügyben, majd  egy igazságügyi ajánlást küldtek a magyar legfőbb ügyésznek, akit arra kértek, hogy fontolja meg jogi lépések megtételét, ezen kívül pedig az Európai Bizottság regionális és várospolitikai főigazgatóságának is küldtek egy pénzügyi ajánlást, a folyósított pénzek lehetséges visszafizetése ügyében. 

Az OLAF ajánlásának nyomán a BRFK nyomozást is indított az ügyben, 2017 májusában azonban – Polt Péter legfőbb ügyész elmondása szerint –, egyrészt mert bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható, másrészt elévülés miatt, lezárták a vizsgálatot. 2018 januárjában a Hír TV arról értesült, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának küldöttsége, amely 2017 őszén látogatott Magyarországra, súlyos szabálytalanságokat talált a projektben, és továbbra is fennáll a lehetősége annak, hogy a Budapest Szíve program keretében felhasznált uniós forrásokat visszakövetelik.

Mivel bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható és a büntethetőség is elévült, nem történt felelősségre vonás a Budapest Szíve  Programmal kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által jelzett visszásságok miatt a magyar hatóságok részéről. Ez volt a nyomozás megszüntetésének indoka 2019 márciusában, a sajtóban megjelent hírek szerint azonban a kormány mégis fizetett az Európai Uniónak azért, hogy az ügy lekerüljön a napirendről. 

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Rogán Antal (Körmend, 1972. január 29. –) magyar politikus, közgazdász. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (ma: Budapesti Corvinus Egyetem) pénzügyi és elméleti közgazdaságtan szakán 1995-ben szerzett diplomát. 1995-től a Széchenyi István Szakkollégium nevelőtanára és demonstrátora, valamint az egyetem pénzügyi tanszékének óraadó tanára, továbbá a Magyar Nemzeti Bank munkatársa volt.

A Fidelitas, a Fidesz ifjúsági szervezetének alapító tagja, aminek 1997 novemberétől egyben alelnöke is volt. 2001-2003 májusa között már a Fidesz alelnökeként tevékenykedett.

Önkormányzati szerepvállalása 2002-ben kezdődött, amikor Budapest V. kerületének önkormányzati képviselőjévé, 2003-ban pedig Belváros-Lipótváros választókerületi elnökévé választották. 2006 és 2014 között polgármesterként dolgozott.

1998 óta országgyűlési képviselő. 1998–2007, illetve 2010-2012 között a Fidesz Országgyűlési Képviselőcsoportjának frakcióvezető helyettese, majd 2012–2015 között frakcióvezetője. 2001–2006 között az Országgyűlés Informatikai és távközlési bizottságának alapító elnöke, 2010-től a Gazdasági és informatikai bizottságának elnöke. 2015-től miniszteri rangban a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, a miniszterelnök kabinetfőnöke.

Törvényi változások miatt, 2014-től összeférhetetlen a polgármesterség és az országgyűlési képviselőség. Ezért 2014 őszén már nem indult az önkormányzati választáson az V. kerületben a polgármesteri tisztségért.