K-Monitor Adatbázis

Takács Péter egy előadásában fakadt ki, hogy mennyire félrementek bizonyos informatikai fejlesztések az egészségügyben. Több rendszert is kifejezetten használhatatlannak nevezett. Annak jártunk utána, mennyibe kerültek ezek, és kik szállították le a kifogásolható programokat.

Takargatni sem próbálják az érintettek, hogy a koronavírus, majd a háború okozta krízis leküzdésére szolgáló állami százmilliárdok Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségeinél futnak össze.

Terebélyes cégháló jórészt névtelen tagjai ügyködtek csaknem egy évtizeden át, hogy Tiborcz István BDPST Groupjának a neve alatt novemberben megnyílhasson a luxusban is kivételes Hotel Dorothea. A sameszok, akik adták-vették Tiborcznak az ingatlanokat, maguk is vagyonosok lettek.

Tavaly július óta csak állami intézményekben végezhető meddőségi kezelés, miután a magyar állam bekebelezte a teljes lombikszektort, majd törvényileg ellehetetlenítette a magánintézmények működését. Nem lehet tudni, hogy mennyit fizetett az állam az intézményekért, és milyen keretek között állapodtak meg, de az adásvételről az egyik intézmény társtulajdonos elnöke azt nyilatkozta, hogy „kölcsönösen előnyös megállapodást kötöttek a magyar állam képviselőivel”. Közadatigénylésben kértük ki a felvásárolt klinikákkal kötött szerződéseket, ám konkrét indoklás nélkül, kizárólag titkosításra hivatkozva elutasították az adatigénylésünket. Nehezen hihető, hogy valóban minősített adat lenne a szerződések teljes tartalma, ezért perlünk a nyilvánosságukért.

Nem árulja el a Csák János vezette tárca, hogy miért esett a választásuk a piacon ismeretlen Avian Fund Kft.-re, amelynek havi 1,5 millió forintot fizetnek tanácsadásért. A cégtulajdonos Marencsák Kitty férjének vállalkozásai azonban még érdekesebbek. Králik Samu Péternek az USA-ban is volt, és Szlovákiában ma is van több céges érdekeltsége, ahogyan itthon is. Ezekben a cégekben olyan személyeket találunk, mint a KISZ KB egykori titkára, egy Orbánnal fotózkodó századvéges-fidelitasos, vagy éppen egy fideszes képviselő unokaöccse.

Botrányosra sikeredett Varga Zs. András Kúria-elnök feleségének minapi kinevezése, meghökkenést váltott ki Deutsch Tamás unokaöccsének diplomáciai megbízása. Az elmúlt 12 év hasonló módon nagy közérdeklődést kiváltó esetei is mutatják, hogy Magyarországon jóval könnyebben érvényesül, aki a NER köreiben valakinek a rokona, barátja, üzletfele.

A meddőségi klinikák államosítása azzal került be ismét a hírekbe, hogy Novák Katalin megválasztott államfő sógornője, Vesztergom Dóra került a meddőségi szektor élére. A professzor levele szerint mielőtt az állam 2019-ben tulajdonjogot szerzett volna a Kaáli Intézetben és a Pannon Reprodukciós Intézetben, közel egy évig tartó, teljes körű átvilágításnak vetették alá a cégeket, és a vizsgálat rendben találta az intézményrendszer szakmai és gazdasági működését. „Ennek megfelelően teljesen megalapozatlannak tartok minden olyan kijelentést – származzon az bármely politikai oldaltól vagy a médiától – amely ezzel ellentétes vagy más megfoghatatlan célzásokat tartalmaz esetleges visszaélésekre” – írta Kaáli Nagy Géza.

Bár az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) mélyen hallgat a kinevezéséről, a szervezet honlapján megtalálható vezetői névsor bizonyítja: Novák Katalin sógornője kapta meg az újonnan létrehozott Humánreprodukciós Igazgatóság vezetői posztját. Vesztergom Dóra még Novák köztársasági elnökké választása előtt lett igazgatói rangban az államosított lombikszektor legfőbb felügyelője.

Még a NER-oligarchák is megszeppentek kissé a járvány első évében: profitjuk nagyobb részét hagyták benn a cégeikben, és kevesebbet vettek fel belőle osztalékként, mint korábban. De azért persze nem csak maradt, jutott is. HVG Top 500, 6. rész.

Egyetlen szóval sem említette a külügyminisztérium a zárszámadásban a tavalyi botrányos és túlórázott lélegeztetőgép-beszerzést, mintha az meg sem történt volna. Nem tudni mire költött tavaly a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 517 milliárd forintot, a tárca 113 oldalas költségvetési beszámolójából ez nem derül ki. Ez azért különös, mert tavaly a külügy munkatársai több száz milliárd forint értékben vettek túlárazott és sokszor használatlan (non-invazív), illetve szükségtelen lélegeztetőgépeket. A hírek szerint mintegy 20 ezer darabot szedtek össze végül a kormány portyázói, miközben ennek tizedét képes ellátni kiszolgáló személyzettel a magyar egészségügy. A kormány és a külügy az elmúlt egy-másfél évben kitartóan hallgatott a kínos részletekről, azzal hárították el az érdeklődőket, hogy a pénz nem számít, ha emberéletről van szó.