K-Monitor Adatbázis

Az éves beszámoló szerint több mint 50 milliárd forintot osztott szét 2021-ben a kormány határon túli magyar szervezeteknek, ami az előirányzat duplája, viszont az előző évinek csak a harmada-fele. Az eszéki focicsapat Mészáros Lőrinc névleges kiszállása után is kapott pénzt.

Erdélyi katolikus oktatási intézményekre költ 3,8 milliárd forintot a magyar adófizetők pénzéből a kormány.

Újabb támogatási formát talált ki az Orbán-kormány a külhoni magyarlakta vidékek számára, méghozzá olyat, amelybe kevésbé szólhatnak bele az ottani kormányok. Erdélyben már ácsingóznak is a szokásos kegyeltek a támogatásért.

Itthon és a Kárpát-medence magyarlakta területein folyt az építkezés, több ezer templom újult meg. HVG-Ténytár.

Több mint háromszorosan túlteljesült a határon túlra, és hétszeresen az egyházaknak a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül juttatott állami támogatások összege 2020-ban, a koronajárvány legkeményebb évében. Összesen 250 milliárd forint pluszkiadás jött össze, főként egyedi döntések nyomán.

A pénz a felekezet „beruházásaira és fejlesztéseire” megy.

Embereket és pénzt nem kímélve Orbán Viktor a határon túli magyarokat is saját céljaira használja fel az itthon már bevált recept szerint: milliók a megbízható embereknek, aki viszont nem áll be a sorba, az kiszorul. Riportsorozatunk utolsó részében annak jártunk utána, hogyan növeli befolyását a magyar kormány Romániában.

Az év közbeni átcsoportosításoknak köszönhetően 2018-ban két és félszeresére hízott a határon túli támogatásokat osztogató Bethlen Gábor Alap büdzséje. Ebből 75 milliárdot osztottak ki egyedi elbírálással, a Miniszterelnökség „szakmai javaslatai” alapján. A pénz nagy része Erdélybe ment.

Tavaly rátett egy lapáttal a Bethlen Gábor Alap a 2017-es rekordévre: összesítésünk szerint 84 milliárd forint támogatást ítélt meg, nagyrészt határon túli szervezetek számára. A legnagyobb pénzeket a határon túli egyetemek, egyházak, és persze a fociklubok kapták.