K-Monitor Adatbázis

Korrupcióban fuldokló országok is tisztábbnak bizonyultak Magyarországnál a Transparency International listáján. Bulgáriában évek óta nem tudnak stabil kormányt összehozni, emiatt nem megy könnyen a lopás, Romániában néha-néha legalább egy kicsit dolgoznak a hatóságok, a csehek, a lengyelek és a szlovákok pedig minden botrányuk ellenére rég lehagytak minket.

Próbál külföldön terjeszkedni a Duna Aszfalt, de az eredmények egyelőre nem említhetőek egy lapon az idehaza elért kiemelkedő növekedéssel és profitrátával.

Orbán Viktor a 2013-as tusnádfürdői szabadegyetemen beszélt arról, hogy a magyar kormány kiemelt célja a magyar nemzeti tőke erősítése. Azt mondta, ezen belül is fontos, hogy közép-európai mértékben számottevő, nemzetközi cégei legyenek Magyarországnak. Kisebb szenzációt okozott, hogy egyik példaként a Simicska Lajos tulajdonában álló Közgépet nevezte meg, amelyet akkoriban sok támadás ért sorozatos állami megrendelései miatt.

Kelet-Európa és a Balkán országainak egyik legnagyobb problémája a korrupció. Ez az országcsoport a Transparency International listájának a közepe-vége felé helyezkedik el. Még a legjobb pontszámmal rendelkező Lengyelországban is megtörtént, hogy politikai célokra használták a korrupcióellenes csúcsszervet. A legrosszabbul teljesítő Koszovóban még a nemzetközi erők egyik bírója is lebukott, mert eladta az ítéleteket.

400 milliót csaltak el, utaztatták a húsokat, majd körbeszámláztak, de nem fizettek áfát, amit visszaigényeltek.

Az arab világ több országában is utcára vonultak januárban az emberek, hogy megpróbálják elűzni saját diktátoraikat. A helyzet kicsit hasonlít az 1989 előtti Közép-Európára, ahol aggastyánok sora őrizte korrupt hatalmát.

Közép-Kelet Európában a románok után a magyarok gondolják legnagyobb arányban úgy, hogy az elmúlt három évben nőtt a korrupció mértéke.

Tavaly csalással mintegy 1,2 milliárd eurót vettek igénybe a kohéziós alapból bizonyos EU tagállamok.