K-Monitor Adatbázis

Az M4 Sporton a zavartalan online meccsnézést és a kormánypropaganda célzottabb “terítését” biztosan segíti a határon túli magyarok körében “a demokratikus közéletben való részvételt” célzó, közpénzből épülő információs portál. De az, hogy a kormány digitális közszolgáltatást biztosítana a határon túl, alkalmas lehet a levélszavazás helyett akár az online voksolás későbbi bevezetésére is.

Az éves beszámoló szerint több mint 50 milliárd forintot osztott szét 2021-ben a kormány határon túli magyar szervezeteknek, ami az előirányzat duplája, viszont az előző évinek csak a harmada-fele. Az eszéki focicsapat Mészáros Lőrinc névleges kiszállása után is kapott pénzt.

Két új agrárvállalkozást is alapított a hetekben a felcsúti milliárdos, és az egyik már fel is vásárolt két gabonatermelő, illetve -kereskedő vállalatot. Mindezt akkor, amikor az ukrajnai háború következtében valószínűleg kiesik a világkereskedelemből az orosz és ukrán gabonatermés jelentős része, noha ez a két ország adja a világ élelmiszer-kereskedelmének a 12 százalékát.

A magyar állami finanszírozású Bethlen Gábor Alap döntéseit megvizsgálva tárta fel egy nemzetközi újságírócsapat, hogy 2011 óta mennyi magyar közpénzt juttatott a Fidesz-kormány a szomszédos országokba. A horvát, szerbiai, szlovákiai, szlovéniai és romániai adományokat összegezve elmondható, hogy a magyar állami támogatások főként a médiába, a fociba és egyházakhoz mentek, céljuk pedig leginkább a magyar kormánypárt és Orbán Viktor népszerűségének és politikai befolyásának növelése volt a határon túli magyarok körében.

Embereket és pénzt nem kímélve Orbán Viktor a határon túli magyarokat is saját céljaira használja fel az itthon már bevált recept szerint: milliók a megbízható embereknek, aki viszont nem áll be a sorba, az kiszorul. Riportsorozatunk utolsó részében annak jártunk utána, hogyan növeli befolyását a magyar kormány Romániában.

Miközben óriási támogatások mennek a határon túlra, Kárpátaljáról és Vajdaságból mégis exodus van - hangzott el az Eötvös Csoport havi vitáján, mely most a magyar nemzetpolitikáról szólt. Az Orbán-kormány úgy próbálja virtuálisan egyesíteni a nemzetet, hogy közben Erdélyben, a Vajdaságban is Fidesz-klientúrát épít. A határon túli magyarok egyre szorosabban kapcsolódnak Budapesthez, de közben helyben egyre inkább marginalizálódnak.

Orbán Viktor a 2013-as tusnádfürdői szabadegyetemen beszélt arról, hogy a magyar kormány kiemelt célja a magyar nemzeti tőke erősítése. Azt mondta, ezen belül is fontos, hogy közép-európai mértékben számottevő, nemzetközi cégei legyenek Magyarországnak. Kisebb szenzációt okozott, hogy egyik példaként a Simicska Lajos tulajdonában álló Közgépet nevezte meg, amelyet akkoriban sok támadás ért sorozatos állami megrendelései miatt.

"A koncepció lényege nem az, hogy az Erdélyi Médiatér Egyesület felvásárolja az erdélyi médiapiacot" - mondta az egyesület egyik vezető alakja, aki egyébként Habony Árpádnak is ismerőse.

Rekordösszegű médiatámogatást zúdít a választások előtt a magyar kormány az erdélyi médiára egy eddig jelentéktelen egyesület közvetítésével. A pénzek átszervezésére az Orbán–Simicska-szakítás miatt volt szükség – elemzi a helyzetet az e heti HVG-ben Parászka Boróka. Az már kevésbé egyértelmű, miért oda került a pénz, ahova a kormány utalta.

Több mint 200 milliárdot osztott szét a kormány év végén – ebből 37 milliárd jut a focira –, volt azonban más intézkedése is.