K-Monitor Adatbázis

Újabb támogatási formát talált ki az Orbán-kormány a külhoni magyarlakta vidékek számára, méghozzá olyat, amelybe kevésbé szólhatnak bele az ottani kormányok. Erdélyben már ácsingóznak is a szokásos kegyeltek a támogatásért.

Embereket és pénzt nem kímélve Orbán Viktor a határon túli magyarokat is saját céljaira használja fel az itthon már bevált recept szerint: milliók a megbízható embereknek, aki viszont nem áll be a sorba, az kiszorul. Riportsorozatunk utolsó részében annak jártunk utána, hogyan növeli befolyását a magyar kormány Romániában.

A keleti (meg minden egyéb irányú) nyitásokat bonyolító kereskedőházakért felelős cégek összességében 96 millió forintos mínusszal zárták a 2017-es évet. A három cég együtt 1,8 milliárd forint bruttó fizetésért tartott 206 alkalmazottat, így a havi átlag bruttó fejenként 700 ezer fölé jön ki. A központi cég visszafizette 5 milliárd forintos tartozását a külügyminisztériumnak, cserébe lepusztított 4,2 milliárdot a bankszámlájából, amit amúgy a Matolcsy/Mészáros-közeli MKB-nál vezet. A három cégnek 8 milliárd forint bevétele volt a külügyminisztériumtól és egymástól. A környező országokban (esetenként a határtól pár méterre) működő irodákra kétszer annyit költöttek, mint 2016-ban.

RMDSZ-tanácsnok, EMNP-politikus, és a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnökéhez közeli vállalkozás is 18-19 ezer eurót nyert a Magyar Nemzeti Kereskedőház tenderén, hogy magyarországi cégek exporttevékenységét támogató irodákat nyissanak Erdélyben.