K-Monitor Adatbázis

Akárkinek nem jut az állami-uniós támogatásokkal teleszórt magyarországi napenergia-bizniszből. A nagypályások közt ott vannak a kínaiak is, de a kormányzati hátszél – a hazai oligarchákon kívül – leginkább a törököknek kedvez. Finanszírozás van bőven, állami és uniós források, támogatott hitelek; a pénzért szinte csak le kell hajolni. A napenergia-piacon valamiféle fatális véletlen folytán épp a Fidesznek kedves üzletemberek és befektetők nyomulnak, a paksi erőművet leváltó két új blokkot pedig az orosz Roszatom építi. A kormány nem folytatott érdemi szakmai és társadalmi vitát a tervezett mixről, sőt a preferált forgatókönyv alapos indoklásával is adós.

Az eddigi 2-3 éves csúszás mellé újabbakat gyűjtött be a közelmúltban a tervezett atomerőmű-bővítés: egymás után válnak eredménytelenné a beruházás stratégiai fontosságú közbeszerzései. A mostani eset arra is rávilágít, hogy hamis az a kormányzati érv, amely szerint a biztonság előtérbe helyezése a késedelmek oka.

Kemény feltétellel hagyta jóvá az Európai Bizottság, hogy az Orbán-kabinet tender nélkül szerződjön az orosz Roszatommal a paksi bővítésről: minden olyan munkára, ami nem a Roszatomé, átlátható nemzetközi tendert kell kiírni. Már most látszik, hogy az átláthatóság terén a kabinet megszegi a bizottsági előírásokat, de nem azért, hogy a magyar alvállalkozók könnyebben juthassanak megrendeléshez, hanem azért, hogy a zsíros falatokat az előre kiválasztott multik szerezhessék meg.

Részben Paksot is át kell építeni az atomerőmű bővítése miatt, a szűk utcák ugyanis nem bírnák a beruházással járó terhelést. Az orosz kivitelező már ősszel kiírja az első tendereket bizonyos munkálatokra, ám az iparkamara paksi szekciójának vezetője szerint a munkaerőhiány miatt kérdés, hogy lesz-e annyi magyar beszállító, mint amennyi a magyar–orosz szerződésben szerepel.

Brüsszeli hírek szerint a fenntartások ellenére jóváhagyják a paksi beruházást mindkét vizsgálati témában. A Fidesz-komány máris igyekszik helyet csinálni a hazai piacon a két új atomerőművi blokkban termelendő áramnak, amely sokkal drágább lesz, mint azt a kormányzati propaganda állítja

Meredek állításokat fogalmazott meg a paksi bővítésre vonatkozó európai bizottsági vétó után Lázár János: a kormány illetékes minisztere egyszerű kereskedelempolitikai vitáról beszélt, és azt mondta, hogy az EU egyszer már jóváhagyta a beruházást. A kormányálláspont megalapozottságáról, illetve az ügy uniós jogi hátteréről Jávor Benedek EP-képviselőt, az Európai Bizottság közbelépését eredményező beadvány szerzőjét kérdeztük.

Kötelezettségszegési eljárást indít a tervezett paksi bővítés ügyében az uniós közbeszerzési szabályok megsértése miatt az Európai Bizottság. A lépés oka, hogy az Orbán-kormány átláthatatlan eljárásban, pályáztatás nélkül ítélte oda a beruházást az orosz Roszatomnak.

A kormányban továbbra is abban bíznak, hogy az Európai Bizottság végül valamilyen formában zöld utat ad a paksi atomerőmű bővítésének. Csakhogy az időhúzás sokba kerülhet, hiszen az oroszok már nem állnak olyan jól anyagilag, mint akár egy éve.

A paksi bővítésről és a magyarországi befektetési környezetről közölt írásokat csütörtökön a Financial Times.