Vagyonkezelő alapítványokba helyezik a vagyonukat a leggazdagabb magyarok közül egyre többen. A szakértő szerint ezzel megkönnyítik a családon belüli örökösödést, a nyilvánosság pedig nem tudhatja meg, hogyan alakul a vagyongyarapodás. Az alapítványoknál csak az nyilvános, hogy mennyi pénz kerül oda, de annak a sorsa utána már nem ismert. A DK szerint ezzel a kormányközeli vagyonokat akarják eldugni az emberek szeme elől.
A dohányáru-forgalom rekordot döntött tavaly, meghaladta az 1,1 ezer milliárd forintot. A lakosság még az élelmiszerek jelentős drágulása után is csak négyszer annyit költött élelmiszerekre, mint dohányárukra. Rekordot döntött a trafikokat ellátó monopólium által fizetett koncessziós díj, de a tulajdonosoknak is jutott majdnem annyi nyereség, 8,3 milliárd forint. Az államnak se volt még soha ennyi dohánybevétele, jövedéki adóból 476 milliárd folyt be.
Minden eddigi csúcsát megdöntve 8,3 milliárd forint adózott eredményt hozott tavaly a trafikhálózat ellátására egyedüliként jogosult Országos Dohányboltellátó Kft., amiből a tulajdonosok 8,1 milliárd forint osztalékot fel is vehettek áprilisig.
Évről évre több, valamelyik NER-milliárdoshoz kötődő cég bukkan föl a legnagyobb nyereségű hazai vállalatok toplistáján. Akiknek mindig nyerniük kell, azok természetesen tavaly is nyertek.
Papíron gazdaságfejlesztésre ígért Milorad Dodik szélsőséges boszniai szerb vezetőnek forintmilliárdokat Orbán Viktor, de a megvalósuló pénzosztás korrupciós kockázatokkal terhelt. Mindeközben az elszakadással kacérkodó szélsőjobboldali Dodik a délszláv háború óta nem látott politikai feszültséget élesztget Boszniában. A magyar támogatásra pont a helyi választások előtt írtak ki pályázatot.
Látszólag a hatóságok ingerküszöbét is elérte az Elf Bar-jelenség, de még ehhez is az kellett, hogy az alternatív cigi térhódítása miatt veszélybe kerüljön a kormányközeli dohánylobbi profitja.