K-Monitor Adatbázis

Az összefoglaló arra is felhívja a testület figyelmét, hogy a felmondás jogosságát vitató SB 19,2 millió eurós követelést jelentett be a szerződésbontás óta, ennek pedig jelentős részét az állásidő miatti kár teszi ki. A többi része a leszállított, de ki nem fizetett eszközökhöz – kapuk, szoftverek vételára, szoftverek és hardverekhez kapcsolódó egyéb díjak – kapcsolódnak. Az egy percig sem működő, későbbi felhasználásra alkalmatlan rendszerért tehát - jelenlegi árfolyamon számolva - 6,7 milliárd forintot követel a német cég, miközben a BKK már kifizetett a vállalatnak 7,6 milliárd forintot. (Az egyéb költségekkel együtt már 10,6 milliárd forintba került a projekt.)

Budapest gyarmatosításának újabb eleme az e-jegy körüli játszma. Az állami rendszerbe olvasztott projekt, megfelelően az eddig alkalmazott kormányzati stratégiának, tovább erősíti a főváros függő helyzetét.

Az elektronikus jegyrendszer a 3-as metró felújításához kapcsolódó szerelvény- és buszbeszerzésekhez hasonló pályát futott be: a Fővárosi Önkormányzatnak esélye sem volt a projektet a saját elképzelései alapján megvalósítani. A kormánynak ugyanis más tervei – és még inkább üzleti érdekei – voltak.

Érthetetlennek tűnő vezércsere zajlott le augusztusban a BKK számára elektronikus jegyrendszert építő Scheidt & Bachmann-nál: Lakatos András lett az új igazgató, akit véletlenül pont egy éve rúgtak ki a T-Systemstől, az úszóvébé idejére időzített, BKK-s online jegyértékesítési rendszer sikertelensége után.