K-Monitor Adatbázis

Tizenkétszeresére nőtt 2002 óta a 100 leggazdagabb magyar összvagyona, meghaladja a 7500 milliárd forintot is. Mészáros Lőrinc továbbra is az ország leggazdagabb embere, becsült vagyona elérte a 660 milliárd forintot. A lista élén Mészáros mellett Csányi Sándor és Felcsuti Zsolt áll. Továbbra is Orbán Viktor az ország legbefolyásosabb embere, Novák Katalin azonban nagyot zuhant a befolyás-barométeren.

A Schmidt Mária által igazgatott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány 2020-ban kapott ajándékba az államtól két ingatlant, melyek közül az egyikben a székháza működik. A közbeszerzési értesítőben szúrtuk ki, hogy a székházvillát éppen felújítják, az alapítvány éves beszámolójában pedig megtaláltuk, hogy a renoválásra 1 milliárd forint közpénzt kaptak az államtól. A másik villa felújítása még nem kezdődött el, de arra majd 1,2 milliárd forint közpénzt költhetnek. Érdeklődésünkre az alapítvány elárulta, hogy a kissvábhegyi székházat 182 millió forintos, az istenhegyi ingatlant pedig 39 millió forintos áron tartották nyilván az ajándékozás pillanatában – ennyiért még egy üres telket sem kapni a környéken.

Az államtól kapott ingatlanok és részvények mellé még milliárdos működési támogatásra is számíthatnak az államtól a Fidesz-közeli, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA): a tavalyi év végéig további 9 milliárd forintot címkézett fel számukra a kormány, de korábban is volt rá példa, hogy a feltőkésítés után csak tovább nőtt egy vagyonkezelő költségvetési lábnyoma.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK) nettó 700 millió forintos keretösszeget fordíthat a 2020-as Nemzeti Összetartozás emlékév és az alapítvány kommunikációjára. A Schmidt Mária történész által vezetett alapítvány által kiírt nyílt közbeszerzésen újból a kormánypropagandát gyártó Balásy Gyula két cége lett a befutó. Igaz, 2020 már elmúlt, de a programok még nem értek véget: például az emlékévhez rendelt utazó kiállítás jelenleg is látogatható.

Mint ahogy azt áprilisban megírtuk, kereseteket nyújtottunk be a Schmidt Mária által elnökölt Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal szemben, mivel az 1956-os Emlékév nyertes pályázataival kapcsolatban kötött szerződéseket, továbbá az “Egy szabad országért” című dal költségeinek kiadását megtagadták. A perekre már csak azért is szükség volt, mivel Schmidt Mária ígéretével ellentétben a költségekkel nem számolt el az Emlékbizottság. Mindkét eljárást megnyertük, de teljesen tisztán így sem látunk, mivel az egyik ítéletnek értelmezésünk szerint nem tett eleget az alperes.

Kennedyk vagy Alijevek? A nyugati vagy a keleti változatra hasonlítanak jobban a közelmúltban kialakult magyar politikus- és oligarcha-dinasztiák? Az Orbán-Tiborcz házaspár, a három Mészáros-testvér és Matolcsy Ádám vagyona összesen tízmilliárdos nagyságrendű, Mészárosék második generációja ráadásul több százmilliárdos tőzsdei értékű cégek döntéshozó és ellenőrző testületeiben is szerepet kapott.

Schmidt Mária családi cége kivásárolta a titokzatos svájci tulajdonostársát a BIF Nyrt. ingatlancégből, ezzel tulajdoni hányada 71,5 százalékra nőtt, ezzel Schmidt lett a legnagyobb tulajdonos.

50 millióért készül digitális tananyag és mobilalkalmazás, továbbá 50 millióval drágulnak a nyomdai kiadások.

Figyelős kiadói munkatársak levelezésének kifürkészését tervezte az egyik középvezető a cég külsős informatikusai segítségével. A birtokunkba került levélváltás szerint úgy fest, legalábbis belefogtak a munkába. Úgy tudjuk, a vállalati belső kémkedés oka az Átlátszó múlt heti cikke a csökkenő előfizetőszámról: Schmidt Mária cégénél informátorunk után kutakodtak.

Előfizetői több mint 17 százalékát elvesztette a Figyelő, amióta Schmidt Mária családi cégének vállalkozása vette át a kiadást, és a hetilap a kormány szolgálatába állt. Tavaly versenyt futottak a kormányközeli nagyágyúk a lapért: mielőtt Schmidték érdekeltségénél landolt a kiadói jog, érdeklődött a Matolcsy-rokon Szemerey Tamás, Garancsi István, az Origót bekebelező Száraz István, valamint a Rogán-közeli HG Média is. A tulajdonosváltás után a kormánybiztos asszony impulzív természete miatt több újságíró otthagyta a kiadót.