K-Monitor Adatbázis

Öt pert elevenítünk fel az évezred első évtizedéből. Mindről évekig beszélt az ország, és mind többé-kevésbé az igazságszolgáltatás betlije is. Van köztük sokkoló, és akad, amin ma már csak mosolygunk.

„Aki keveset lop, azt elkapják, aki sokat, az megússza a felelősségre vonást” – hangzik az általános közvélekedés. Ezért meglepetést okozott, hogy Kulcsár Attilát, a több milliárd forintot elsikkasztó brókert első fokon komoly, nyolc éves börtönbüntetésre ítélték.

Kőszeg Ferenc két hete nem kizárólag Magyar Bálintot leplezte le. Egyértelművé tette, hogy az egész „zuglói lobbi” a Tocsik-ügy bűnében fogant.

A Tocsik-ügyről mindenki tudta, hogy az nem Tocsik Márta és partnerei ügye, hanem a szocialista és a szabad demokrata vezetőké. Azt is tudta mindenki, de talán máig nem írták le, hogy az SZDSZ részéről a főszereplő nem lehetett más, mint Magyar Bálint.

Tocsikolás az, amikor állami pénzek kerülnek magánszemélyekhez vitatható módon, vagy összegben, majd onnan tovább azokhoz akik akkor éppen rendelkeztek a közpénzek fölött. Mondhatjuk, hogy a politikai korrupció minősített esete.

A Fővárosi Bíróság hűtlen kezelés bűntettében bűnsegédként való közreműködése miatt első fokú ítéletében négy év börtönre ítélte Tocsik Mártát, akit emellett öt évre eltiltottak a közügyek gyakorlásától, és 640 millió forint értékben elkobozzák vagyonát is.

Ügyvédje szerint nem volt túlzott Tocsik Márta 804 millió forintos sikerdíjának mértéke, és a jogásznő felmentését kérte védőbeszédében pénteken.

„Jelentôs megtakarítást értem el az állam, azaz mindannyiunk számára” – összegezte tíz hónapos munkájának hozadékát kissé archaikus stílusban Tocsik Márta, akit az ÁPV Rt. bízott meg azzal, igyekezzen peren kívül megegyezni az önkormányzatokkal az úgynevezett belterületi földekkel kapcsolatos követeléseikrôl.