K-Monitor Adatbázis

2023 januárjában zárult le a Vodafone Magyarország Zrt. felvásárlása, melynek eredményeként a Jászai Gellért vezette 4iG Nyrt. – leányvállalatán, az Antenna Hungária Zrt.-n keresztül – 51%-os, a magyar állam – a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül – 49%-os részesedést szerzett a telekommunikációs cégben. A 2022 nyarán megjelent 715 milliárd forintnál valamivel kevesebbért, 660 milliárd forintért cserélt gazdát Magyarország második legnagyobb hazai távközlési vállalata. Mint kiderült, az Antenna Hungária Zrt-re jutó 51 százalékos Vodafone-részből 425 millió eurót (170 milliárd forintot) az állami Magyar Fejlesztési Bank Zrt. hitele fedezett, ennek 80 százalékára pedig az állam vállalt kezességet. Emellett az is nyilvánosságra került, hogy a Vodafone megvásárlásához az állami Eximbank is nyújtott hitelt az Antenna Hungáriának, így az állam szerepe messze túlmutat 49 százalékos részesedésén. A kormány tehát közvetlenül és közvetetten (az eladósodott 4iG-nak nyújtott hitelek révén) is több száz milliárd forintnyi közpénzt fordított az egyébként 2020-ban és 2021-ben is veszteséges Vodafone megszerzésére. Az ügylet lezárulta után Rogán Antal több bizalmi embere is helyet kapott a Vodafone igazgatóságában – így Nagy Ádám, a propagandaminiszter kabinetfőnöke, illetve Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. igazgatósági elnöke.

Mivel a kormány „nemzetstratégiai jelentőségűnek” minősítette a beruházást, kivonta a Gazdasági Versenyhivatal felügyelete alól, mely emiatt nem vizsgálhatja a piac- és versenytorzítást több ponton is felvető ügyletet. Az Antenna Hungáriának ugyanis 25 százalékos részesedése volt a Yettel Magyarország Zrt-ben, mely a hazai telekommunikációs piac harmadik szereplője – az Antenna Hungária ennek köszönhetően ráláthatott versenytársa stratégiai döntéseire. Valószínűsíthető, hogy a jövőbeli potenciális uniós beavatkozást és vizsgálatot akarta megakadályozni a kormány azzal, hogy részesedéséből végül 19,5 százalékot elcserélt az Antenna Hungária Yettel-részesedésére.

Simicska Lajos (Székesfehérvár, 1960. január 28.) magyar üzletember, korábbi Fidesz pártpénztárnok, a Hír TV volt elnöke. A sajtó gimnáziumi társa,  Orbán Viktor egyik legfőbb szövetségeseként és a Fidesz-kormányok kedvezményezettjeként tartotta számon. Fia Simicska Ádám Lajos vállalkozó. 

Simicska a később a Fidesz magjául szolgáló Bibó-kollégiumi csapat tagja, 1993-tól a Fidesz gazdasági igazgatója. Kinevezésekor került nyilvánosságra a székházügy, ami a Fidesz 1994-es választási vereségéhez vezetett. 1994 tavaszán a kampányban fontos szerepet játszó, közterületi reklámokkal foglalkozó Mahirt a Fidesz-közeli tulajdonban lévő B-Reklám Kft. által privatizálták, amely cégnek júliusban Simicska igazgatósági tagja, később tulajdonosa és vezérigazgatója lett. 

A Fidesz 1998-as választási nyeresége után az APEH elnökének nevezték ki, az ezt követő hétvégén az APEH informatikai rendszeréből illetéktelen személyek több Fidesz-közeli cég adatait törölték vagy módosították. Szintén 1998-ban történt a Kaya Ibrahim-Josip Tot-ügy, amiben Simicska érintettsége nem bizonyított. Simicska 1999 közepei lemondásakor az APEH szakmailag sikeresen működött: felállt az adórendőrség, az APEH felügyelete alá került a tb-behajtás, és az adóbevételek meghaladták az előző év számait. Lemondását követően vállalkozóként a Fidesz-kormányzat idején nagyértékű közbeszerzéseket nyert cégei (pl. Közgép) által. 

2015 eleje után azonban nyilvános, Orbán Viktor miniszterelnökre tett vulgáris kijelentése óta a média rendszeresen arról tudósított, hogy cégeit megpróbálják ellehetetleníteni. A 2018-as választások előtt a Jobbik támogatójaként tűnt fel, majd 2018 után kiszállt a politikából, hárskúti birtokára vonulva vissza. Cégei a NER jelenlegi oligarcháihoz, döntően Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz vándoroltak.