K-Monitor Adatbázis

2014-ben a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank 260 milliárd forint közpénzt – teljes magyar felsőoktatás éves állami támogatásának másfélszeresét – juttatott oktatási feladatokra az általa létrehozott Pallas Athéné alapítványoknak. Matolcsy a VS.hu-nak elmondta, saját közgazdasági képzések indítását tervezik, amelyek nem a "bukott neoliberális tanokat" hirdetik. Az alapítványok mintegy 197 milliárd forintot állampapírokba fektettek, a fennmaradó összeg elköltésével kapcsolatban pedig számos kritika érte az alapítványokat a közbeszerzések és átláthatóság hiánya és ezek tartalmát illetően. A HVG információi szerint az alapítványi kuratóriumi elnökök a havi minimálbér hétszeresét, a tagok pedig több, mint félmillió forintot kaptak havonta. Az is kiderült, hogy az MNB alapítványaiban és cégeiben vezető beosztással rendelkező személyek jelentős része álláshalmozó, tehát minimum két pozíciót tölt be párhuzamosan – Nagy Róza egykori államtitkár és jegybanki főigazgató például egyszerre öt tisztséget tudhatott magáénak az MNB alapítványi- és céghálójában. 

2016-ban Bánki Erik fideszes képviselő nyújtotta be azt a törvénymódosítási javaslatot, ami titkosította volna az MNB alapítványainak költéseit, mondván, hogy “az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét” – ennek révén az alapítványok mentesültek volna az átlátható gazdálkodás és az adatszolgáltatás követelménye alól. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a tervezetet, így a törvény módosítása nem történt meg, a gyakorlatban azonban hosszú távon mégis a kormány álláspontja érvényesült.

A Transparency International szerint az MNB által az alapítványokon keresztül véghezvitt közpénzköltés börtönbüntetéssel járó hűtlen kezelést valósíthatott meg. A TI az Alkotmánybíróságra hivatkozva bizonyította, hogy az MNB alapítványai „kétséget kizáróan közpénzzel gazdálkodnak és közfeladatot látnak el”, így 2016 április 22-én számos szerződés közzétételét sikerült elérni. Ezekből többek között kiderült: másfél év alatt több mint 3,5 milliárd forint értékben kapott megbízást az akkoriban még Mészáros Lőrinchez köthető Magyar Építő Zrt. Ezen kívül 600 millió forintot fizettek ki a Vs.hu portált és az Origo-t is kiadó New Wave Production Kft.-nek, 70 millió forintot juttattak a Matolcsy György jegybankelnökről írt Sakk és póker c. könyv szerzőjének, továbbá az alapítványok egyenként havi 750 ezer forintért megrendelték a Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozó BanKonzult Kft.-től a „Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek” c., tartalmilag azonos elemzést.

A TI álláspontja szerint a Pallas Athéné alapítványokon keresztül közvetlenül az MNB költötte a közpénzt, mivel az alapítványok költéseit jóváhagyó kuratóriumokban és a működésüket ellenőrizni hivatott felügyelőbizottságokban az MNB jelenlegi és korábbi vezetői ültek. Az általuk feltételezett hűtlen kezelés úgy valósulhatott meg, hogy a jegybank vezetői megszegték a vagyonkezelési kötelezettségeiket. Mivel az MNB vezetői büntetőjogi értelemben hivatalos személyek, a történtek egyszersmind hivatali visszaélés gyanúját is keltik. Mindezért 2016-ban feljelentést tettek Polt Péter legfőbb ügyésznél, a feljelentést azonban az ügyészség el sem bírálta. 

2017-ben derült ki, hogy feltűnően sok jegybanki, illetve MNB-alapítványnál dolgozó került be a PTE Földtudományi Doktori Iskolájába, ahol éppen a Pallas Athéné Alapítványoknak köszönhetően 300 ezres ösztöndíjakat ítéltek meg a hallgatóknak. Az ösztöndíjasok között szerepelt többek között Vajda Zita, Matolcsy György második felesége, Palotai Dániel, az MNB akkori ügyvezető igazgatója és a PADOC felügyelőbizottsági tagja, illetve Kante Awa, a Matolcsy-közeli Nagy Róza lánya. 

Az MNB-alapítványokhoz több nagyívű ingatlanfejlesztés köthető: így például a Postapalota, és annak felújítása, amely 2018-ban az MNB tulajdonába került, vagy az Ybl Vízház épülete, ami ma már Ybl Kreatív Ház néven működik, mint kulturális központ, illetve itt üzemel Felix néven a NER-körökben is kedvelt, Matolcsy-közeli Pintér Máté érdekeltségébe tartozó étterem. Az MNB-alapítványok ingatlanvagyonának egy része – így az Andrássy úti, Pusztaszeri úti és Mátyás király úti ingatlan – Matolcsy-körhöz közeli magántőkealapokhoz vándorolt, így a 2018-ra felhalmozott, körülbelül 100 milliárdos ingatlanvagyon 2021 végére 4,5 milliárdra csökkent.

Simicska Lajos (Székesfehérvár, 1960. január 28.) magyar üzletember, korábbi Fidesz pártpénztárnok, a Hír TV volt elnöke. A sajtó gimnáziumi társa,  Orbán Viktor egyik legfőbb szövetségeseként és a Fidesz-kormányok kedvezményezettjeként tartotta számon. Fia Simicska Ádám Lajos vállalkozó. 

Simicska a később a Fidesz magjául szolgáló Bibó-kollégiumi csapat tagja, 1993-tól a Fidesz gazdasági igazgatója. Kinevezésekor került nyilvánosságra a székházügy, ami a Fidesz 1994-es választási vereségéhez vezetett. 1994 tavaszán a kampányban fontos szerepet játszó, közterületi reklámokkal foglalkozó Mahirt a Fidesz-közeli tulajdonban lévő B-Reklám Kft. által privatizálták, amely cégnek júliusban Simicska igazgatósági tagja, később tulajdonosa és vezérigazgatója lett. 

A Fidesz 1998-as választási nyeresége után az APEH elnökének nevezték ki, az ezt követő hétvégén az APEH informatikai rendszeréből illetéktelen személyek több Fidesz-közeli cég adatait törölték vagy módosították. Szintén 1998-ban történt a Kaya Ibrahim-Josip Tot-ügy, amiben Simicska érintettsége nem bizonyított. Simicska 1999 közepei lemondásakor az APEH szakmailag sikeresen működött: felállt az adórendőrség, az APEH felügyelete alá került a tb-behajtás, és az adóbevételek meghaladták az előző év számait. Lemondását követően vállalkozóként a Fidesz-kormányzat idején nagyértékű közbeszerzéseket nyert cégei (pl. Közgép) által. 

2015 eleje után azonban nyilvános, Orbán Viktor miniszterelnökre tett vulgáris kijelentése óta a média rendszeresen arról tudósított, hogy cégeit megpróbálják ellehetetleníteni. A 2018-as választások előtt a Jobbik támogatójaként tűnt fel, majd 2018 után kiszállt a politikából, hárskúti birtokára vonulva vissza. Cégei a NER jelenlegi oligarcháihoz, döntően Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz vándoroltak.