language

Lapok:

NOL (Népszabadság) highlight_off

Akták:

Simon Gábor-ügy highlight_off

NOL (Népszabadság)

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.

Simon Gábor-ügy

Simon Gábor-ügy

A volt politikust százmilliós nagyságrendű költségvetési csalással vádolják, a vád szerint ugyanis 2008 és 2012 közötti vagyonnyilatkozataiban, illetve adóbevallásaiban kizárólag az országgyűlési képviselői, illetve államtitkári tisztségéért kapott bevételeket tüntette fel, miközben más országban nyitott bankszámláin ismeretlen forrásból százmillió forintnál is magasabb összeget helyezett el különböző valutában. Később Simon Gábor és K. József másodrendű vádlott különböző időpontokban hamis bissau-guineai útlevelet készített, amelynek felhasználásával különböző bankfiókokban újabb számlákat nyitott, és azokon jelentősebb pénzösszegeket helyezett el.

 

Simon Gábor ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények emelt vádat az ügyészség. Simon az eljárás során befizette az államkasszába a hiányzó összeget, az ügyészség azonban az ügy tárgyi súlya miatt letöltendő szabadságvesztést kért a volt politikusra. 

 

Simon Gábor a tárgyaláson ártatlannak vallotta magát, vallomásában azt mondta, a vádban tárgyalt összegek már az eljárás előtt is a vagyonát képezték és úgy tudta, azok után nem kell a megszerzés évében adózni. Simon azt mondta, ő már a kétezres évek elején "komoly egzisztencia" volt.

 

A volt politikus arról beszélt, hogy Welsz Tamás kereste meg őt azzal, hogy biztos információi vannak arról, hogy eljárást fognak indítani ellene. Simon állítása szerint elhitte, hogy Welsz segítő szándékkal kereste meg, ezért minden pénzügyi iratot a rendelkezésére bocsátott, hogy már előre fel legyen készülve a védekezésre. Azt mondta, még fénymásolatokat sem tartott meg magának, annyira bízott benne, de utólag rájött, hogy Welsz átverte őt, a vallomása alapján pedig ellehetetlenítették.

 

Simon azt mondta, szerinte az útlevél-ügy miatt került előzetesbe, de tagadta az egészet, mint mondta, nem is érti a képtelen történetet. Hozzátette, amikor az előzetesben értesült róla, hogy Welsz meghalt, halálfélelme volt, nem tudott aludni és azt hitte, hogy őt is meg fogják ölni.

(Hvg.hu)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [60]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6   >  >>

Simon vallott, ő csak ártatlan és tehetős

Ártatlannak vallotta magát a költségvetési csalással és hamis magánokirattal való visszaéléssel vádolt Simon Gábor a Fővárosi Törvényszéken megkezdődött büntetőperében. Az MSZP korábbi elnökhelyettese most jelent és szólalt meg először a nyilvánosság előtt azóta, hogy 2014-ben az ellene a választási kampány során indult nyomozás miatt kénytelen volt lemondani tisztségeiről.

Mentelmi jogot érinthet a Welsz-botrány

Bár az akták még a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozóinál vannak, a döntés már megszületett: a Központi Nyomozó Főügyészség folytatja a költségvetési csalás és pénzmosás gyanújával még 2014 augusztusában elrendelt nyomozást a 2014 márciusában rejtélyes körülmények között elhunyt Welsz Tamás hagyatékával összefüggésben – tudta meg a Népszabadság.

Welsz-ügy: egy év sem volt elég a bizonyítékok feldolgozására

Esélyes lehet a történelem leghosszabb ideig tartó iratleltározása címre a 2014 márciusában elhunyt Welsz Tamás által hátrahagyott és egyebek között milliárdos adócsalások leleplezésére is alkalmas teherautónyi irat feldolgozása. Egy éve kezdték a munkát, ám azóta egyetlen új ügyben sem indult nyomozás. Simon Gábor leleplezése sietős volt, adócsalók, eltüntetett milliárdok után viszont már nem sürgős nyomozni.

Túl enyhék az ítéletek

Polt Péter szerint nem a magyar igazságszolgáltatástól függ, hogy tisztázódik-e Simon Gábor külföldön parkoltatott százmillióinak eredete. A legfőbb ügyész lapunknak adott interjújában elmondta, hogy az USA máig nem válaszolt a kitiltási ügyben feltett kérdéseire, hogy enyhének tartja a bírói ítéleteket, és hogy felül kellene vizsgálni a titkos információgyűjtés szabályozását.

Titokban hízik a képviselők vagyona

Több mint háromszázmillió forinttal tartoznak magánszemélyeknek a parlamenti képviselők. Vagyonnyilatkozatukban nem kell feltüntetni, kitől és milyen feltétellel kapták a pénzt, de többen bevallják: a családjuk segít. A családtagok anyagi viszonyait továbbra sem ismerheti meg a közvélemény, ahogy azt sem sikerült elérni, hogy szkennelt papírlapok helyett adatbázis szolgálja ki az érdeklődőket.

Németh Szilárd az MSZP-t sejti Simon Gábor befizetése mögött

A Fidesz az ügyészség, a Belügyminisztérium és a titkosszolgálat képviselőinek tájékoztatását kéri a Simon-ügy vizsgálatának jelenlegi állásáról az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának következő ülésén.
Találatok: [60]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6   >  >>