K-Monitor Adatbázis

Egy 2005 nyarán indult közbeszerzési eljárás után 2006-ban Budapest szerződést kötött a francia Alstom céggel a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek legyártására. A hatóságok azonban minőségi kifogások miatt megtagadták a kocsik üzemeltetéshez szükséges engedélyek kiadását, ezért Budapest időbeli teljesítés hiányában felbontotta a szerződést. A kontraktus azonban többek között köti, hogy ha a metrószerelvényeknek nem sikerül megszerezni az engedélyeket, az Alstom azért nem tehető felelőssé. Ez alapján fordult az Alstom a nanterri bírósághoz, amely első fokon jogatlannak ítélte a főváros szerződésbontását és megtiltotta a bankoknak, hogy lehetővé tegyék a BKV számára a teljesítési garanciák lehívását és a közlekedési vállalalt által kifizetett előleg visszafizetését.

2015 végén a fővárosi önkormányzat ideiglenes vizsgálóbizottsága nyúlt újra hozzá az ügy közbeszerzésének szabálytalanságaihoz. A testület 2016 januárjában megállapította, hogy az eljárásnak "nehezen lehetett volna" más nyertese, mint az Alstom. A brit Súlyos Csalások Elleni Hivatal 2018 december végi közleménye szerint három Alstom-vezetőt bűnösnek találták abban, hogy megvesztegették a Litvániai Erőmű tisztviselőit és vezető litván politikusokat. Megállaptották: "Az Alstom-csoporton belül széles körben elterjedt a korrupció kultúrája." A vizsgálat során több mint 30 országgal, köztük Magyarországgal működtek együtt. A nyomozás kiterjedt Magyarországra is a budapesti metrókocsik kapcsán, de ezt a nyomozást felmentéssel lezárták. Az M2 és M4 metróvonalakra kiírt közbeszerzési eljárás során megkötött szállítási szerződésekkel kapcsolatos magyar nyomozásban a Központi Nyomozó Főügyészség hat személyt hallgatott ki gyanúsítottként. 2019 áprilisában a Központi Nyomozó Főügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt emelt vádat négy személy ellen a Fővárosi Törvényszéken. A vádirat szerint a francia Alstom cég megvádolt vezető tisztségviselője a BKV által az M2-es és M4-es metróvonalakat érintő járműbeszerzésre 2005 júniusában kiírt közbeszerzési eljárásban az Alstom vezette konzorcium győzelme érdekében a közbeszerzési eljárás eredményét befolyásolni képes ismeretlen személyt vagy személyeket milliós nagyságrendű euró átadásával vesztegetett meg.

Kép forrása: Index

Simonka György (Medgyesegyháza, 1974. március 11. –) fideszes országgyűlési képviselő 2010 óta, 2006-2014 között Pusztaottlaka polgármestere. 1993-ban villamossági szerelő és minősített hegesztő szakmát szerzett. 2002-ben fejezte be középfokú kereskedelmi és mezőgazdasági tanulmányait. Külföldi tapasztalatszerző és tanulmányi útjai után üzletember lett. 2010-ben országgyűlési képviselő lett az addig baloldali mezőkovácsházi választókerületben Karsai József utódjaként, majd a Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása elnöke lett. 2014-ben az orosházi és mezőkovácsházi választókerületek egyesítése után a Békés megyei 4. sz. országgyűlési egyéni választókerület képviselője lett az Országgyűlésben, ahová 2018 áprilisában újraválasztották.

2018-ban az Országgyűlés az ügyészség indítványára felfüggesztette a képviselő mentelmi jogát – a Békés megyei politikust összesen 1,4 milliárdos költségvetési csalással és más bűncselekményekkel gyanúsította meg a vádhatóság. Simonka tagadta a vádakat, az ügyben pedig azóta sem született döntés. A 2022-es országgyűlési választások előtt pár hónappal derült ki, hogy visszavonul az országos politikától és távozik békési választókerületének elnökségéből, a Fidesznek azonban továbbra is tagja maradt.