Nem lehet érdemi átalakítást kezdeni addig a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), amíg nem tárták fel az előző vezetés alatt zajló folyamatokat - állítja Vágó Gábor.
Múlt csütörtökön tartotta a Fővárosi Törvényszék a NAV kontra Átlátszó-per második tárgyalási napját. A per tárgyát képező cikkben azt állítottuk, hogy Somos Katalin főigazgató de facto leállított egy áfacsaló hálózat felderítésére irányuló vizsgálatot, ezzel a vizsgálat ellehetetlenült. Holott az érintett cégek egy-két évvel később milliárdos adóhiányt hátrahagyva fantomizálódtak, illetve csődbe mentek. A NAV egymillió forintot követel jóhírneve megsértése miatt. Tanúként idéztettük az érintett ellenőrzési terület két korábbi vezetőjét és magát a sértett főigazgatót – ő azonban nem jelent meg.
Az amerikai kitiltási botrány szálai egészen a tavaly, Horváth András által kirobbantott áfacsalási ügyekig nyúlhatnak vissza. André Goodfriend amerikai ügyvivő is említést tett a volt adóellenőr által elmondott ügyre. A NAV tagadja a korrupciós vádakat, de a kitiltásról nem nyilatkozik.
Az Átlátszó birtokába került dokumentumok azt mutatják, igen változatosak azok az indokok, amelyek alapján az adóhatóság egyes vezetői megakadályoztak kapcsolódó vizsgálatokat. Azon esetleg lehet vitatkozni, hogy a központosított ellenőrzésért felelős főigazgató, Somos Katalin túllépte-e hatáskörét akkor, amikor a NAV elnöke helyett személyesen döntött bizonyos vizsgálatok megtagadásáról. De hogy egy főosztályvezető döntsön a NAV elnöke helyett, az önmagában is rámutat a kiemelt adózókkal és ügyekkel foglalkozó főigazgatóságon meghonosodott sajátos viszonyokra. Márpedig, mint látni fogjuk, a KÜIG felszámolása körüli időkben szinte napi gyakorlattá vált, hogy az elnök helyett egy főosztályvezető döntött egyes vizsgálatokról.
Hiába jönnek elő sorra újabb történetek az áfabotrányban, és vetül fel annak a gyanúja, hogy magas rangú adóhivatali tisztségviselők esetleg hatáskörüket túllépve leállítottak vizsgálatokat, a kormányzat nem indít újabb vizsgálatot a felelősök keresésére, a nyomozó hatóságok szerint pedig ők pont annyian és annyit foglalkoznak az üggyel, amennyit kell.
Szerettük volna megtudni és közreadni a NAV felsővezetőinek véleményét a hálózatos áfa-csalások ügye körül sokasodó kérdésekkel kapcsolatban. Annak rendje-módja szerint ez irányú interjúkéréssel fordultunk a NAV sajtóosztályához, amit aztán annak rendje-módja szerint el is utasítottak. Pedig mi nem is vizsgálóbizottságot akartunk, csak teret adni az érintettek álláspontjának, hogy ne tűnhessen egyoldalúnak a cikksorozatunk.
Újabb, az Átlátszó birtokába került dokumentum bizonyítja, hogy Somos Katalin, a KÜIG-et irányító főigazgató személyesen hozott olyan döntést, amelynek következtében nem sikerült felderíteni egy „cukros” céghálózatot, amelynek egyik tagja egy évek óta számlagyárként működő társaság volt.
A Lehet Más a Politika (LMP) azt kérdi a legfőbb ügyésztől, indít-e hivatalból eljárást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt főosztályvezetőjének új információi miatt. Ezt Schiffer András, az ellenzéki párt társelnöke és Vágó Gábor, a párt országgyűlési képviselője közölte pénteken.
– Több ezermilliárd forint az az áfa, amelyet Magyarországon maffiózócsoportok eltüntetnek a költségvetésből. Szervezetünk azért jött létre 2007-ben, hogy ez ellen fel tudjon lépni – mondta Vancsura István, a Kiemelt Ügyek Adóigazgatóságának korábbi főosztályvezetője egy a Levegő Munkacsoport által szervezett sajtótájékoztatón.
Korábban N. úr néven emlegetett forrásunk, azaz dr. Vancsura István, a NAV volt főosztályvezetője a nyilvánosság elé állt – ma Horváth Andrással közösen tartott közös sajtótájékoztatóján ismertette azokat a szervezeten belüli vezetői lépéseket és intézkedéseket, amelyek végül a távozásához vezettek. Vancsura 2011. nyarán hagyta el az adóhivatalt, miután ő és közvetlen felettesei hiába próbálták megakadályozni a központosított ellenőrzési rendszer, illetve a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának szétverését.