language

Lapok:

168 óra highlight_off

Kulcsszavak:

168 óra

1989-ben alapították, kezdetben a Magyar Rádió azonos nevű, heti rendszerességgel jelentkező műsorainak átiratait közölte. Csütörtökönként jelenik meg, baloldali, liberális irányvonalat képvisel, alapító főszerkesztője Mester Ákos volt, aki a Magyar Rádió műsorait szerkesztette. A lap kiadója a Neuman Péter által vezetett Telegráf Kft., melynek 2015-ben az összetett tulajdonosi hátterű Brit Média Befektetési Kft. vált a többségi tulajdonossá, mely cégnek tulajdonjoga van a Klubrádióban is. 2016-ban a felvetődtek a hírek, miszerint a tulajdonosi átfedés miatt közös online szerekesztőséget hoznak létre a rádióval. Ugyanez év április 1-én új főszerkesztőt neveztek ki, Tóth Ákos személyében. A 2000-es évek elején produkált 35 ezres pédányszám eladáshoz képest napjainkra nagymértékben visszaesett az értékesített lapok száma, átlagosan valamivel több, mint 10 ezer darabot adnak el belőle.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [22]  Oldalak:   1 2 3   >  >>

Fogtechnikai cég fejlesztett taóból sportpályát, a pénz persze eltűnt

A Magyar Liberális Párt költségvetési csalás gyanújával feljelentést tett a hernádi sportpálya fejlesztési beruházásának ügyében, a kivitelezésre szánt TAO-támogatás eltűnése miatt.

Bilincsbe vertek egy roma aktivistát, mert kamerázni merészelt a hajdúhadházi játszótéren

Tavaly szeptemberben robbant a botrány, hogy a Hajdúhadházán, egy esélyegyenlőségre elkülönített uniós forrásból – tehát közpénzből – megépült játszótéren 500 forintos belépőt szednek a használatért. A Népszava tavalyi riportja szerint az Észak-alföldi Operatív Program keretében szociális célú városrehabilitációs projektre kapott a település nagyságrendileg 400 millió forint vissza nem térítendő támogatást.

Jóleshetett a kitüntetés az ügyésznek a fideszes polgármestertől, elsunyította a nyomozást a csalásgyanús ügyben

Vaskos dossziéval a hóna alatt érkezett sajtótájékoztatót tartani pénteken Kecskeméten a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség elé Király József, a szocialisták helyi frakcióvezetője és a párt megyei elnöke, képviselő-jelöltje. Király József hosszú évek óta küzd azért, hogy az előző, még a fideszes Zombor Gábor vezette polgármesteri hivatal zűrös ügyeinek legyenek végre felelősei. Az ő feljelentése alapján emeltek vádat az önkormányzat sportcége, a KSE Kft. sikkasztása ügyében.

Megmutatjuk, hogyan gyarapszik Tállai András futballcsapata

Szépen gyarapodnak azok a vállalkozások és személyek, akiknek sikerült annyira jó kapcsolatot kialakítani Tállai Andrással és körével, hogy még a NAV-vezér sportcsapatát is szponzorálják. Sőt, a helyiek kifejezetten úgy tartják, uniós vagy költségvetési támogatást Mezőkövesden és környékén csak az kap, pályázatot csak az nyer, akivel legalábbis nincsen baja a fideszes országgyűlési képviselőnek és „körének”. A Tállai-körzetet feltáró sorozatunk második része.

Fiktív nyomozás fiktív számlák után – Az ügyészség eltussolta az 54 milliós csalást

Kecskeméten fiktív marketingszámlákkal költségeztek le 54 millió forintnyi, utánpótlásnak szánt sportcélú céltámogatást. A feljelentőt az ügyészség arról tájékoztatta, hogy a támogatás elszámolása egy nagyobb ügyben már a vádirat részét képezi, ezért nincs ok a nyomozásra. Aztán kiderült, az eset mégsem szerepel a vádiratban. Mire Polt Péter azt válaszolta, hogy félreérthetően fogalmaztak, az esetet kivizsgálták, de nem találtak szabálytalanságot. Pedig az érintett szakágak vezetői nem tudnak semmiféle működési támogatásról, és ki sem hallgatták őket.

Pénzszórásban már világbajnok az Orbán-kormány, remény sincs, hogy megmondják, konkrétan mennyit nyerünk az egésszel

Követhetetlen tempóban növekedtek a magyarországi vizes-világbajnokság költségei az elmúlt hónapokban. Senki sem tudja, mi lett a kiadások végösszege, legutóbb Seszták Miklós fejlesztési miniszter 130 milliárd forintról beszélt, szemben a legelőször jogszabályba foglalt – még a ­2021-es vb-re tervezett – 14 milliárddal. Az esemény felelőseként a magyar rendezést úgy minősítette, hogy ez „minden idők legnagyobb nemzetközi eseménye, amelyet valaha ezen a földön szerveztek”. De még a Földön sem sikerült soha senkinek ilyen drágán megrendeznie vizes-világbajnokságot. A legutóbbi, kazanyi verseny például hatodába került a magyarnak, Mexikó pedig azért lépett vissza az idei rendezéstől, mert sokallta az átszámítva 26 mil­liárd forintra taksált kiadásokat.

Közbeszerzésen lopott ország – A stróman legdrágább kincse a hallgatni tudás

Hol vannak már a régi korrupciós technikák, amikor a gazdaság szereplői még egymásra licitálva próbálták megkenni a politikusokat és a köztisztviselőket? Mára a korrupció átgondolt, szervezett, rendszerszintű lett, egyúttal az állam által tervezett és vezérelt központi vagyonújraosztás szolgálatába állították, a tranzakciókat törvényhozói segítséggel legalizálták. Az így létrejött, a Fidesz által dominált magyar modellt a szakirodalom kapcsolati gazdaságnak nevezi. Jellegzetes alakja a stróman, akit a gazdasági korrupciót kezdeményező és kezelő politika mozgat. A stróman legdrágább kincse a hallgatni tudás – még sosem láttunk strómant, aki elárulta volna megbízóját.

Topolya focimilliárdjai – Akadémiagyártás Szerbiában

A modern magyar „futballimperializmus” jegyében újabb bázissal bővül a határon túli akadémiák sora. A Csíkszereda–Munkács–Dunaszerdahely–Eszék-gyűrűből az egykori „hongyarapított” területek közül egyedül Délvidék hiányzott. De a kör decemberben bezárult: a kormány úgy döntött, az észak-bácskai Topolya csapatára alapozva jön létre a Délvidéki Futball Akadémia, hárommilliárd forintos hazai adományból. A tizennégyezres vajdasági város a szerb harmadik ligában morzsolja a hanyatló kelet-európai futball keserű kenyerét. A nézőszám száz-kétszáz főre rúghat. Miért Topolya vitte el a pálmát (és a pénzt)?
Találatok: [22]  Oldalak:   1 2 3   >  >>