K-Monitor Adatbázis

Hiába ez a felfoghatatlan mennyiségű közpénz, az eredmények valahogy nem jönnek úgy, amilyen tempóban elmegy a pénz.

Elképesztő közpénzeső ömlött a magyar fociba 2010 óta. Mielőtt azon vitatkoznánk, ez jó-e, érdemes tudni: ennek apró töredéke hasznosult úgy, hogy válogatott focisták kinevelése lett az eredménye. Egyre több a nemzeti csapatban az olyan játékos, aki nem Magyarországon nőtt fel, és nem a közpénzben leginkább dúskáló klubok hozták a legtöbb jó focistát.

A maga 40 milliójával a NER-potentátokat légiszállító családi vállalkozás különösen jól járt, de a Szerencsejáték Zrt. támogatási keretéből május-júniusban jutott pénz Szijjártó Péter miniszter testvére cégének, az ex-MIÉP-es zenész Schuster Lórántnak, továbbá egy szélcsatorna-fejlesztő cégnek, az úszószövetségnek és egy nemzeti érzelmű kultúrát terjesztő alapítványnak.

A pályázat szerint az új focipálya a térség fejlődését szolgálná, a szintén a Puskás Akadémia által üzemeltetett kisvasúttal, arborétummal és szállodával együtt. Hadházy Ákos független képviselő azt mondja: szemtelenség adófizetői pénzt kérni erre, mert szerinte Mészáros Lőrinc tavaly öt nap alatt kereshetett ennyi pénzt.

Ifjúsági szálláshelynek tervezték, felnőtt hotel lett belőle, írtuk tavaly év végén Felcsút legújabb büszkeségéről. Az építkezést a mintegy 11 milliárd forintos tao-támogatásból finanszírozták. Ez az a finanszírozási forma, amikor az állam lemond róla, hogy egy cég a központi költségvetésbe fizesse be a társasági adóját. Ehelyett megengedi, hogy a vállalkozás inkább egy általa kiválasztott, most már csak sportcélú beruházásra terelje át adóforintjait.

Olyan költségvetési törvényt fogadtak el a kormánypárti képviselők 2023-ra a minap, amelynek fő pillérei már rég kidőltek.

A néhány száz lelkes községekben ránézésre másra is lehetne költeni, de a semmi közepén most már állami támogatásból és a falvak saját pénzéből épült új sportparkok díszelegnek.

Az adóhivatal által évek óta szorongatott Gattyán Györgynek több kormányközeli üzlete is van, az ellenzék viszont távolságtartó a szexbizniszben meggazdagodott milliárdossal. Ebből nem olyannak tűnik, mint aki valóban függetlenként tűzte politikai zászlajára a digitalizációt.

Sok esetben csak ürügy volt a járvány ahhoz, hogy nyakló nélkül költekezzen a kormány. A szétszórt ezermilliárdok nagy része a politikai szövetség kiszélesítését szolgálta, például sportra és egyházi kiadásokra is rengeteg ment el.

A járványvédelmi tartalék egy jó része a járványhoz legfeljebb érintőlegesen kapcsolódó tételekre ment el, ráadásul még a zárszámadás alapján is áttekinthetetlenül, egyedi, nem nyilvános döntések alapján. A rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékából nagyrészt egyáltalán nem rendkívüli kifizetések történtek, a gazdaságvédelmi alap pedig nagyrészt a normál működést finanszírozta, például a Budai Vár átépítését.