K-Monitor Adatbázis

Valószínűleg akkor is eredményesebb lett volna az utóbbi közel tíz év pénzszórása a magyar futballban, ha egyszerűen csak összevásároltak volna Felcsútra egy álomcsapatot nagyon drága játékosokból. Az elmúlt hetekben három részes cikksorozatban mutattuk be, hogy miként költött négyszer annyit futballra a kormány, mint amennyit a Magyar Labdarúgó Szövetség kért, és az esztelen pénzosztás hogyan akadályozta meg, hogy az MLSZ egyébként ésszerű célkitűzései megvalósulhassanak.

Állami cégek, Mészáros Lőrinc cégek, közbeszerzések bajnokai. Ezeket találtuk azon a birtokunkba került listán, ami összegzi, milyen cégek, kinek és mennyi sportcélú taót utaltak az elmúlt öt évben.

Kisvárdára az elmúlt évek során rengeteg állami és uniós támogatás érkezett különféle projektekre. Stadion épült, a városba tervezett beruházások között még termálvizes lórehabilitációs központ is szerepel. Azt azonban nem akarta nyilvánosságra hozni az önkormányzat, hogy a város kivel mire szerződik. A honlapjukon nincsenek ilyen közérdekű adatok, az adatigénylésünkre nem válaszoltak, de végül a NAIH segítségével sikerült információkat szereznünk.

Fél év alatt sikerült kiszednünk a Magyar Labdarúgó-szövetségből (MLSZ), hogy az elmúlt három évben melyik cégek nyújtottak TAO-támogatást egyes kormánykedvenc futballkluboknak. Most először kerül nyilvánosságra, mely cégeken keresztül dől a közpénz a Felcsút, a Fradi, a Kisvárda, a Mezőkövesd, és a Videoton kasszájába. Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Kuna Tibor és Orbán Győző cégei mellett az OTP, a MOL és a Telekom is nagy összegeket adott a vizsgált focicsapatoknak.

522 milliárd forint társaságiadó-bevétel (tao) ment az állam helyett a sportszövetségek és a klubok kasszájába 2011 óta – ez derül ki a szövetségek adataiból, amelyeket a 24.hu kért ki. A látványcsapatsportok közül csak a labdarúgás 228 milliárd forinthoz jutott Orbán Viktor kormányzása alatt a taóból. A miniszterelnök házi csapatának, a Felcsútnak minden korábbinál jobb éve volt tavaly: 3,6 milliárd forintot szedett be vállalkozásoktól. Mérlegen az őrült összegű sporttámogatási rendszer.

Hat év alatt legalább 360 milliárd forintnyi adóbevételről mondott le az állam a látványcsapatsportok javára. A közpénz cél szerinti hasznosulására nincs semmi garancia. Hogyan működik a rendszer?

Úgy tűnik, tartósan felszálló ágba kerülhet a főképp önkormányzatoknak és nagy állami beruházásokon dolgozó Penta csoport. A Penta Industry Kft. legújabban nettó 139 millió forintos munkát nyert el, ennyiért újíthatja fel a budapesti BOK (volt Syma) csarnok atlétikai pályáját.

Méghogy nem becsülik meg a nézőket a magyar fociban: az NB I.-es csapatok új vagy átépített stadionjaiban átlagosan 779 ezer forintból jön ki egy ülőhely költsége.

A sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításának vitája volt a parlamentben csütörtökön. Az előterjesztőként felszólaló Tiba István (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a sportnak és a sportolásnak kiemelt jelentősége van az egészségmegőrzésben. A sporttevékenység és az utánpótlássport szervezésében viszont nem csak az állami szervek, hanem a gazdasági tevékenységet végző sportvállalkozások is részt vesznek, emiatt indokolt az iparűzési adókönnyítés.

– A napnál is világosabb, hogy a tao közpénz – fejezte ki egyértelműen lapunk kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szakmai véleményét azzal kapcsolatban, hogy a Kúria szerdai ítéletében helybenhagyta azt a 2017 tavaszán kelt másodfokú bírósági ítéletet, amely arra kötelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy tegyék megismerhetővé: mely cégek és mekkora mértékben adtak taotámogatásokat hazai sportegyesületeknek. A bíróság kimondta, hogy mivel a támogatásokat a cégek az adóalapjukból jóváírhatják – ezért lényegében az az összeg a költségvetésből hiányzik –, a sportegyesületnél megjelenő pénz közpénzként értelmezhető, ezért útja nyilvános kell legyen.