K-Monitor Adatbázis

A szinte semmiből pillanatok alatt százmilliárdos árbevétel – ezt produkálta az a két kommunikációs cég, amelyeket Magyar Péter állami hátszelű túlárazással vádol, és amelyeknek az utcai óriásplakát-kampányai elől 2017 óta elmenekülni is lehetetlen volt.

Négy cég is pereli a 2017-es vizes vb-t szervező céget, ebből kettő köthető a vállalat korábbi gazdasági igazgatójához, aki ellen hat elfogatóparancs van érvényben.

Egy elfelejtett, két állami cég közötti jogvita éledt fel, és ebből profitált nagyot a 2017-es világbajnokságot szervező, rengeteg botránnyal érintett Bp2017 Kft.

Teljesen új létesítményt valóban nem kell építeni, ideigleneseket azonban igen, és a meglévőeknél is szükség lesz milliárdos átalakításokra.

Emlékeznek arra, amikor kiálltak a budapesti, 2017-es vizes világbajnokság szervezői és fillérre lebontva, szerződéseket megmutatva részletesen beszámoltak arról, mire mennyit költöttek? Jó, lehet, hogy azért nem történt meg a tételes elszámolás, mert kevés volt rá az azóta eltelt röpke két év. Teljesen indokolt az óvatosság is, hiszen még egy évvel a világbajnokság befejezése után is tovább tudott drágulni minden idők legjobban dráguló úszó világbajnoksága. Itt van viszont az újabb, már követhetetlen, hogy hányadik és mennyibe kerülő nagy sportdiplomáciai siker, aminek köszönhetően Magyarország ismét megkapta a vizes világbajnokság rendezés jogát. Vasárnap eldőlt, hogy 2027-ben újra Budapest lesz a vizes világbajnokság házigazdája.

Állami cégek, Mészáros Lőrinc cégek, közbeszerzések bajnokai. Ezeket találtuk azon a birtokunkba került listán, ami összegzi, milyen cégek, kinek és mennyi sportcélú taót utaltak az elmúlt öt évben.

Még azelőtt lezavarták a vizes vb 230 milliós utókommunikációs kampányát, hogy aláírták volna róla a szerződést. Ezt állítja egy írásbeli kérdésre adott válaszában Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára.

230 millió ezért a filmért? Jézus Úr Isten. Hát ez kurva jó. Így reagált egy filmes szakember, amikor megtudta mennyiért készülhetett az a szűk 3 és fél perces videó, ami állítólag a vizes világbajnokság utókommunikációját szolgálta volna. A “kampányról” sokat elárul, hogy hosszú hónapokig próbáltuk kideríteni, konkrétan mire ment el a negyedmilliárd forint, de csak a közelmúltban sikerült megszereznünk a filmet.

Tavaly április óta próbáltuk megtudni, hogy mi lett azzal a pénzzel, amit elvileg a tavalyi budapesti vizes világbajnokság külföldi reklámjaira kellett volna költeni. Hosszas nyomozás után kiderítettük, hogy lényegében egyáltalán nem hirdették az eseményt külföldön.

A tao-támogatások rendszere, vagyis az, hogy a cégek a társasági adójuk egy részéből sportcsapatokat vagy kulturális egyesületeket is támogathatnak, a kormány egyik leginkább féltve őrzött titka. A kormány már többször akart törvényt módosítani, hogy ne kelljen kiadnia az adatokat arról, melyik cég melyik focicsapatot mennyi közpénzzel támogatta, vehemensen harcolt az ellen az értelmezés ellen, hogy a tao-támogatás közpénznek minősül, így pedig az ezzel kapcsolatos adatok közérdekűek, sőt, egyes minisztériumok inkább bűncselekményeket követnek el, mintsem hogy eleget tegyenek a jogerős bírói döntésnek, és kiadják a tao-program adatait.Nem is teljesen csoda, hogy a kormány szeretné titokban tartani ezt a rendszert – máskülönben ugyanis olyan történetek kerülnének nyilvánosságra, mint amiről ez a cikk is szól. Olyan dokumentumokhoz jutottunk hozzá, amelyekből kiderül: A KORMÁNY EGYIK KEDVENC PR-ÜGYNÖKSÉGE A TULAJDONOS APÓSÁNAK FIZETI AZ ADÓJA EGY RÉSZÉT AZ ÁLLAMKASSZA HELYETT.