K-Monitor Adatbázis

Jön az atlétikai vb és a Maccabi Játékok; futballarénák, sportcsarnokok, uszodák nőnek ki a földből. A projektek környékén rossz emlékeket idéző céget is látunk már.

Óriási sportdiplomáciai siker, hogy Magyarország rendezheti a 2023-as atlétikai világbajnokságot, ám félő, hogy megint egy sor felesleges beruházásra gurulnak el adómilliárdjaink.

A kormány által kezdeményezett Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programban lesz Budapesti Atlétikai Stadion, Atlétikai Szabadtéri Edzőpályák és Fedett Pályás Atlétikai Multi-funkciós Csarnok, Budapesti Xtrém Szabadidő Park (BMX és Kajak-Slalom) és Dunai Evezős Központ, valamint Új Budapesti Velodrom, Nemzeti Korcsolyázó Központ és BOK Sportcsarnok. Súlyos milliárdokról beszélünk, és mindez kiemelt kormányzati beruházásként valósul meg, az Észak-csepeli és Dél-pesti terület átfogó fejlesztésével egybevarrva, úgy, hogy az elhanyagoltabb részeket rendbe szedik.

Elképesztő összegek láttak arról napvilágot, hogy az Orbán-kormány mennyi közpénzt pumpált az általa stratégiai ágazattá kinevezett sportba. Az Mfor.hu adatai alapján nem kevesebb mint 1475 milliárd forint áramlott elsősorban a versenysportba, amiből 522 milliárd forint a társaságiadó-kedvezményből, azaz a taóból származik – ezt korábban megírtuk egy hatrészes, a látványsportágakat bemutató sorozatban –, míg 342 milliárd forintot a stadionfejlesztési programra költött el a központi költségvetés.