K-Monitor Adatbázis

Az Átlátszó által bemutatott nyírmártonfalvai lombkoronasétány hamar szimbólumává vált az uniós pénzből megvalósított teljesen értelmetlen beruházásoknak. Azonban a sétányt volt mire építeni, és itt most nem a fátlanított pusztára gondolunk, hanem arra a hagyományra, hogy végtelenül fölösleges dolgokat valósítottak meg az Európai Uniótól nyert összegekből. Összeszedtünk ezekből párat, amelyeket alább be is mutatunk, de biztos van olyan, ami elkerülte a figyelmünket. Így olvasóinkhoz fordulunk: jelezzék még, ha szerintük valami nagyon fontos fölöslegesség kimaradt az összeállításból.

Jelentős állami pénzek kerültek a külügytől a külügyminiszter testvére által vezetett kamionversenyes céghez.

Tavaly szeptemberben robbant a botrány, hogy a Hajdúhadházán, egy esélyegyenlőségre elkülönített uniós forrásból – tehát közpénzből – megépült játszótéren 500 forintos belépőt szednek a használatért. A Népszava tavalyi riportja szerint az Észak-alföldi Operatív Program keretében szociális célú városrehabilitációs projektre kapott a település nagyságrendileg 400 millió forint vissza nem térítendő támogatást.

Hatalmas a pörgés az Emberi Erőforrások Minisztériumában (EMMI): állítólag az alkalmazottak túlórában foglalkoznak a tao-iratokkal, amiket a szaktárcának a törvény szerint már napokkal ezelőtt ki kellett volna adnia. A Transparency International Magyarország (TI) még 2016-ban indított pert annak érdekében, hogy kiderüljön: mely cégek utalják az államkassza helyett társasági adójukat sportszervezeteknek és kiknél landol ez a pénz*. Az EMMI és a Nemzeti Gazdasági Minisztérium (NGM) elleni pert jogerősen megnyerték, és január 4-én a Kúria írásbeli ítélete is megérkezett, de a szaktárcák ennek ellenére nem adták ki az adatokat a tizenöt napos határidőn belül.

– A napnál is világosabb, hogy a tao közpénz – fejezte ki egyértelműen lapunk kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szakmai véleményét azzal kapcsolatban, hogy a Kúria szerdai ítéletében helybenhagyta azt a 2017 tavaszán kelt másodfokú bírósági ítéletet, amely arra kötelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy tegyék megismerhetővé: mely cégek és mekkora mértékben adtak taotámogatásokat hazai sportegyesületeknek. A bíróság kimondta, hogy mivel a támogatásokat a cégek az adóalapjukból jóváírhatják – ezért lényegében az az összeg a költségvetésből hiányzik –, a sportegyesületnél megjelenő pénz közpénzként értelmezhető, ezért útja nyilvános kell legyen.

Nyilvánosak a tao-pénzek, az erre vonatkozó adatokat ki kell adni – mondta ki a Kúria szerdán abban a perben, amelyet a Transparency International indított az Emberi Eroforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium ellen. De ettol még a magyar sport továbbra is tele lesz nehezen követheto pénzekkel.

A Kúrián is megnyerte a tao-támogatások nyilvánossága érdekében indított perét a Transparency International Magyarország (TI). Mindez azt jelenti, hogy nem lehet tovább titkolózni: az illetékes minisztériumoknak ki kell adni, hogy mely vállalatok fizették társasági adójukat (vagy annak egy részét) az államkassza helyett egy sportvállalkozásnak.

A Kúria helybenhagyta azt a másodfokú bírósági ítéletet, amely arra kötelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot és az Emberi Erőforrások Minisztériumát, tegyék megismerhetővé, hogy mely piaci szereplők és mekkora mértékben adtak taótámogatásokat hazai sportegyesületeknek. A bíróság kimondta, hogy mivel a támogatásokat a cégek az adóalapjukból jóváírhatják, ezért az adóbevétel a költségvetésből hiányzik, a sportegyesületnél megjelenő összeg pedig közpénzként értelmezhető.

Nyilvánosak a tao-pénzek, az erre vonatkozó adatokat ki kell adni - mondta ki a Kúria szerdán abban a perben, amelyet a Transparency International indított az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium ellen.