language

Lapok:

Kulcsszavak:

stadion highlight_off

HVG

A Heti Világgazdaságot 1979-ben alapították, a Világgazdaság utódjaként, folytatásaként. Kezdetben a Magyar Kereskedelmi Kamara finanszírozásában jelent meg. Kritikus szellemiségű lapként indult, hamarosan Magyarország vezető gazdasági hetilapjává vált. 1989-ben alapítottak a HVG-t kiadó HVG Kiadói Rt.-t. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit. 1997-ben elsők között indított internetes portált. 2003-ben a német Westdeutsche Allgemeine Zeitung többségi tulajdont szerzett az ekkor már HVG Kiadó Zrt. néven működő kiadóban, ám a lap a szerkesztői függetlenségét továbbra is megőrizte. 2014-ben a német cég megvált többségi tulajdonától, melyet a szerkesztőség és a korábbi részvénytulajdonosok a menedzsmenettel karöltve visszavásárolták. A színvonalas működéshez 2010-ben egyre több anyagi támogatásra van szükség, ezért a HVG elindította a Pártolói Tagság programját 2018-ban, melynek keretein belül az olvasók adományokkal tudják támogatni a lapot. A HVG főszerkesztői: Jakus Ibolya, Nagy Iván Zsolt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [38]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>

Újabb milliárdos, az atlétika-vb-hez kapcsolódó szerződésre derült fény

Balásy Gyula vállalkozásaival újabb 1,14 milliárd forint értékben szerződött le a vb-t szervező cég, erről azonban hallgatott a vezérigazgatója.

Négy hónap alatt 55 milliót égetett el a nem is létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány

A főigazgatóra több mint 4 milliót, más tisztségviselőkre 19 milliót, jogászokra 22 milliót költött el a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány fennállása első hónapjaiban.

Hivatalosan is a Szeged-Csanádi Egyházmegyéé egy milliárdos cég

A SZEFO felügyelő bizottságba bekerült Bozóky Imre egykori MLSZ-elnök, aki az egyházmegye fociklubjának az ügyvezetője.

Nem titkos, de nem is nyilvános: egyre több „kétezres” döntést hoznak Orbánék

Az Orbán-kormányok 2010 óta 1549 olyan kormányhatározatot hoztak, amelyek nem titkosak, mégsem tudni, mi áll bennük. Ezek száma egyre nő: a döntések harmada, 504 tavalyi. Ám a félezer 2021-es határozat egyike sem nyilvános, mert döntés-előkészítő anyagnak számítanak.

Tovább gyorsítják a kézilabda-Eb sportcsarnokának építését

Az építkezést már korábban mentesítették az általános szabályok alól, de most újabb felmentéseket adtak egyebek közt a telkek kialakításához. Sürget az idő, januárban tartják a kézilabda Európa-bajnokságot.

Magyarország 760 milliárd forintot költött sportra és vallásra 2020-ban

Minden 100 forint kiadásból 2 sportra, 1 pedig vallásra ment. Leginkább a közegészségügyi kiadások nőttek, az eredetileg tervezett összeg 12-szerese ment el. A vallással kapcsolatos kiadások megháromszorozódtak menet közben, de a sportkiadások is közel duplájukra híztak.

A nyíregyházi stadionhoz egyáltalán nem kell parkolóhely

A kormány most már naponta írja át az építési szabályokat úgy, hogy a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű” beruházásokra ne legyenek érvényesek az általános jogszabályok.

Így kell profitot szerezni stadionüzemeltetésből: egyházi pénzzel minden könnyebb

A tulajdonos Szeged-Csanádi Egyházmegyétől próbáltuk megtudni, mennyit költöttek a tavaly augusztus óta működő Szent Gellért Fórum üzemeltetésére, és vajon ki teszi el az ebből származó hasznot. Nehéz meghúzni a határt a vallási tevékenységet megillető titkosság és az üzleti tevékenység között, amelynek alapjait közpénzzel teremtették meg.

Járványhelyzetben is napi 695 millió forintot költ sportra a kormány

Napi 695 millió forintot költött sportra a kormány a veszélyhelyzet bevezetése óta. A járvány sem szegte kedvét a kormánynak attól, hogy öntse a pénzt a sportba. Míg a veszélyhelyzet bejelentésétől, vagyis március 11-től április 23-ig napi szinten még "csak" 205,3 millió forintot csoportosított át az állam a sportra (összesen kb. 9 milliárd forintot), addig június 2-ig ez a szám már napi 695 millió forintra (összesen 51,5 milliárd forintot) nőtt.
Találatok: [38]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>