K-Monitor Adatbázis

Leisztinger Tamás cégcsoportját április óta várják új tulajdonosnak az NB II-ben szerénykedő Honvédhoz. A stadion számláit már nem a milliárdosnak kell fizetnie.

TAO-ból épült, TAO-ból megy a felújítás is. Közel 10 évnyi használat után elérkezettnek látják a renoválást a felcsúti létesítményen.

Egészen kacifántos történet zajlott le Balmazújvárosban az elmúlt években. Ha valaki azt gondolta volna, hogy a közpénzből felhabosított fociklub két évvel ezelőtti bukása után leáll az állami pénzpumpa, tévedett. Idén ugyanis közpénzből magánosította fideszes képviselő egyesülete a stadion egy meghatározott tulajdoni hányadát.

Egészen kacifántos történet zajlott le Balmazújvárosban az elmúlt években. Ha valaki azt gondolta volna, hogy a közpénzből felhabosított fociklub két évvel ezelőtti bukása után leáll az állami pénzpumpa, tévedett. Idén ugyanis közpénzből magánosította fideszes képviselő egyesülete a stadion egy meghatározott tulajdoni hányadát. A fociklub története tökéletes képet mutat arról, mi az eredménye a megfelelő alapok nélküli építkezésnek, hogy hiába a pénz, azzal szakmaiság nélkül nem lehet nagyívű sikereket elérni. A 2010 utáni kegyelmi állapot a foci világában arra viszont kiválóan jó volt, hogy egyéni - egyébként irreális - ambíciókhoz korlátlan pénzforrás társuljon. ebben a történetben nagyon sok állami pénz, magyarán adófizetői pénz is volt. Az Orbán-kormány stadionrekonstrukciós lázából Balmazújváros sem maradhatott ki, a központi költségvetésből 2016-ban egymilliárd forintot kapott az akkor még a másodosztályban vitézkedő csapat. A stadionrekonstrukció 1 milliárdja mellett kapott még a klub 888 millió forint TAO-támogatást, majd 100 millió forintos mentőövet kapott a klub a kormánytól a gazdasági problémák enyhítésére. Hiába azonban az állami mankó, a fideszes Tiba István közelsége és rengeteg közpénz, a problémák végül odavezettek, hogy 2019-ben az MLSZ-től a pénzügyi problémák miatt nem kaptak licenszet a klub és visszaestek megye I-be, végül 2020. júniusában elindult a felszámolási eljárás a Balmazújváros Sport Kft.-vel szemben. A vagyontárgyak végül a kikiáltási áron, 197,75 millió forinton keltek el, a nyertes pedig a Tiba István vezette Balmazújváros Football Club lett - ez derül ki az ingatlan tulajdoni lapjából, ahova március 19-én jegyezték be az új tulajdonost. Tibáék átjátszották többek közt a 2016-ban átadott NB 1-es minősítésű stadiont és az elmúlt években sok százmillióból felújított edzőközpontot – minden felszerelésével együtt – az önkormányzattól teljesen függetlenül működő balmazújvárosi labdarúgó-utánpótlás egyesületnek. A piaci ár 1-2 százalékát kitevő bérleti díjért, tíz évre, és elővételi jogot biztosítva az eszközök és ingatlanok megvásárlására. Mint írják "a NER-foci egyik morális csúcspontjának nevezhetjük, amint a BS Kft.-t felügyelő önkormányzati delegált, Tiba István tétlenül végignézte, hogy Lajos Ferenc ügyvezető úr 50 ezer forintos havi nettóért készül bérbe adni a város minimum 2 milliárd forintnyi értékű sportinfrastruktúráját. Aztán átülnek az asztal túloldalára, Tiba pedig a bérlő Balmazújvárosi Football Club elnökeként aláírja a szerződést, Lajos meg az egyesület szakmai vezetőjeként gratulál a remek üzlethez."

A legnagyobb csarnokok éppen jövő tavaszig készülnek el, illetve lépnek végső megvalósítási szakaszba. Közülük három a 2022 elején sorra kerülő férfi kézilabda Eb helyszínein van: Budapesten a mintegy 100 milliárd forintért épülő népligeti, Szegeden a 36 milliárd forintba kerülő új központ és Tatabányán a 18,5 milliárd forintos multifunkciós létesítmény. Természetesen a kormánnyal ritkán vitatkozó cégek kivitelezésében: a Népligetben a Market Zrt., Szegeden a West Hungária Bau, Tatabányán a Mészáros Lőrinc gyermekeinek kezében lévő Fejér B.Á.L. Zrt. és az Épkar Zrt. párosa a fővállalkozó.

az NBI-es gárda fele - 5 csapat - növelni tudta az árbevételeit minden korlátozó intézkedés és válság ellenére. 4 csapat esetében pedig a szponzori, hirdetési bevételek olykor igen látványos mértékű megugrásáról számoltak be a klubok.

A jelenleg NBII-ben játszó Nyíregyházi Spartacus fociklub is új stadiont kap, melynek előkészítésére és megvalósítására a kormány 19,1 milliárd forintot szán. A nyertes ajánlatot két cég adta be közösen: a Puskás Aréna építésében is résztvevő Épkar Zrt., valamint a nyíregyházi székhelyű Nyír-Wetland Generál Zrt., Ha kihasználják a teljes 19,1 miliárd forintos keretet, akkor a nyíregyházi az egyik legdrágább magyar stadion lehet.

Ahhoz képest, hogy augusztus 15-én, a bajnoki rajttal felavatták a paksi csapat teljesen elkészült arénáját, most újabb pénzeket kap a létesítmény az államtól. Pontosabban Paks város önkormányzata, hogy azt a stadionra fordítsa - derül ki a keddi Magyar Közlönyből. A megjelent kormányhatározat szerint a "a kormány egyetért (...) a Paks labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztési beruházás módosított műszaki tartalommal történő megvalósításával." A beruházás megvalósulása érdekében 150 millió forint többletforrást biztosít a kormány a város önkormányzata részére. Ennek érdekében a kormány felkérte Varga Mihály pénzügyminisztert, hogy Kásler Miklós, emberi erőforrás miniszter bevonásával azonnal határidővel gondoskodjon az összeg rendelkezésre állásáról.

"a kormány egyetért a Nyíregyháza Spartacus-Bozsik József Labdarúgó Akadémia örökösföldi edzőközpont megvalósításának koncepciójával és a beruházás kormányzati magasépítési beruházásként történő előkészítésével." A kormány a feladatokra 297,56 millió forintos kötelezettségvállalást engedélyezett az ügynökség számára. Ebből idén 142,94 millió forintot kell Varga Mihály pénzügyminiszternek biztosítania az idei költségvetésben. Ezzel a közel 300 millió forinttal 10,173 milliárdra emelkedett az az összeg, amit a kormány a veszélyhelyzet ideje alatt sportra költött el.

Kicsit több mint fél évvel azután módosított a szabályozáson a kormány, hogy kibővítette azt a kört, amire igényelhető TAO-támogatás. Így lényegében egyetlen évadot élt meg az eredeti elképzelés. "A sportcélú ingatlan üzemeltetési költségének aránya a működési kereten belül nem haladhatja meg a 30 százalékot, valamint a jogszabály által meghatározott működési veszteség 80 százalékát." Egy évvel ezelőtt a támogatás felső korlátjaként még a működési veszteség 50 százaléka szerepelt.2019. július 24-étől hatályos, tehát a tavaly nyár elején elfogadott adótörvényeket érintő salátatörvényben "rejthették el" a változtatást.Sportcélú ingatlanonként és támogatási időszakonként az elszámolható költségek 80 százaléka, de legfeljebb 600 millió forint igényelhető a korábbi 300 millió helyett.