K-Monitor Adatbázis

A Fidesz-kormányzás egyik legnagyobb kérdése, hogy milyen forrásból töltik fel azokat a magántőkealapokat, amelyek a NER-felépítményt tartják. Kínálkozna a nyers válasz: „hát abból, amit a lovagok hazavisznek a tenderekből”. Csakhogy ezekben a titkos zsákokban sokkal több milliárd van, mint amennyit úgymond el lehet lopni. Akkor honnan jön a pénz? Kínából, Oroszországból, a kipcsakoktól? Nem egészen. A megfejtés az, hogy nálunk a „magán” előtagú tőkealapokat is részben a magyar állam pumpálja nagyra. Két részben dolgozzuk fel, hogyan. Az elsőben alább kormányzati dokumentumokkal igazoljuk, hogy már legalább 541 milliárd közforint mozdult meg a kiválasztottak felé (javarészt a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül) – de vannak arra utaló nyomok, hogy a kiáramlás nagyságrendje még sokkolóbb. Némi cinizmussal azt mondhatnánk: akár külön „Tiborczék”- és „Mészárosék”-sor is lehetne a magyar állam költségvetésében. Mindenkinek egyszerűbb lenne az élete.

Az elmúlt években egyre többször lehetett hallani a gombamód szaporodó hazai magántőkealapokról, amelyek számos iparágba bevásárolták magukat cégek megvételével, ám az alapok mögött álló befektetők kiléte titokban maradt. Cikkünkben utánajárunk, miként fordulhatott elő, hogy a magántőkealapok mára gyakorlatilag felváltották az offshore cégeket. Emellett azt is megmutatjuk, hogy milyen jelentős hazai alapok vannak, és ezek milyen politikaközeli szereplőkhöz köthetők.

Ez a cikk nem született volna meg, ha előző magántőkealapos írásunk óta nem uralt volna el szinte minden magyar stratégiai ágazatot az a gyakorlat, hogy efféle titkos pénzeszsákokból finanszírozzák a NER nagybevásárlásait. Tudjuk, látjuk tehát, hogy „hol a lé”, csak azt nem, honnan van és pontosan kié. Ami biztos: mostanra 78 bejegyzett magántőkealap lett, és ebből 55-öt Mészáros Lőrinc-, Tiborcz István-, Matolcsy György- vagy Rogán Antal-közeli cégek kezelnek.

Noha a Fidesz 2010 előtt mindennek elhordta az offshore-ozó vállalkozókat, és megígérte, hogy száműzi a gazdasági életből a tulajdonosrejtegető cégformákat, a Nemzeti Együttműködés Rendszere mégis létrehozta a maga titkos „pénzeszsákjait”, amelyekre aztán óriásvállalatokat épített. A Covid-időszakban különösen elszaporodtak az úgynevezett magántőkealapok; számuk mára a hatvanat is meghaladja. 43-at egyértelműen a kormányközeli felsőelit kezel, de a többi sem esett messze a hatalomtól. Azt tehát tudjuk, „hol a lé”. Csak azt nem, honnan van és pontosan kié.

Ez az új, „kettes számú” ingatlan A és B részre van osztva, Éder Zoltán mindkettőt a kétezres évek elején vásárolta egy év eltéréssel. Az 1943 négyzetméteres B telek a tulajdoni lap tanúsága szerint a mai napig az övé, az 1658 négyzetméteres A-t viszont tavaly ugyanazon a novemberi napon adta el a Mészáros-érdekeltség Art-Com Kft.-nek, amelyen a másik, széchenyihegyi ház is gazdát cserélt. A különbség a kettő között, hogy az utóbbinál Éder és az Art-Com között még tulajdonos volt egy liechtensteini szállítmányozócég, majd a Jellinek Dániel-féle Indotek Csoport egyik leányvállalata. Édernek és az Indoteknek hivatalosan nincs semmi közük egymáshoz, de a két ingatlan adásvétele közel egy időben történhetett, mert a földhivatalba aztán egyszerre mentek be a bejegyzési kérelmek.

Egy névtelenséget kérő forrás a napokban jelezte nekünk, hogy úgy tudja, a Svábhegyre, az említett házba költözik majd Mészáros és Várkonyi. A tipp ezúttal jó volt: a négy lakás a tulajdoni lapok szerint korábban is egy kézben volt, és tavaly novemberben egyszerre cseréltek gazdát, a vevő pedig az Art-Com Kft., melynek tulajdonosa az EKHO magántőkealap. A magántőkealapok jellegzetessége, hogy nem lehet a színfalak mögé látni, nyilvánosan elérhető dokumentumokból nem derül ki, kiknek a vagyonával sáfárkodnak. De az őket kezelő cégekre ez már nem igaz: a az EKHO esetében is látszik, hogy a kezelője a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló a Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.