K-Monitor Adatbázis

Az Alstom-ügyben az osztrák hatóságok nem tudták megállapítani a gyanúsítottak – köztük a magyar bíróság által körözött Terner Géza – felelősségét a pénzmosás, hűtlen kezelés és vesztegetés miatt folyt eljárásban – ez derül ki az Átlátszó birtokában lévő, az Európai Igazságügyi Együttműködési Egységnek, az Eurojustnak címzett osztrák ügyészségi anyagból. Ezért a büntetőeljárást megszüntették. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerkesztőségünket arról tájékoztatta, hogy jogsegélykérelmek útján valamennyi érintett országban folytatott nyomozás adatait beszerezték és értékelték, de azokról nem nyilatkoznak.

Immár hétpecsétes titok, hogy mely vállalkozások küldik a pénzt többek között a felcsúti fociakadémiának, mivel a kormány szerint magánadománynak számít a társasági adókedvezmény címen befolyt közpénz. Közben bírósági ítéletek mondják ki, hogy az adókedvezmények igenis nyilvános adatok.

Tízmilliárdokat bukik az állam azzal, hogy végleg elzavarta Simicskáékat és a többi útépítő nagyvállalkozást az M4-es Abony és Fegyvernek között épülő szakaszáról. Lázár Jánosékat az sem zavarja, hogy folyamatosan egymásnak ellentmondó állításokkal próbálták igazolni e döntést.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nyolc budapesti transzportbeton gyártó vállalkozással és a Magyar Betonszövetséggel szemben csaknem 3 milliárd forint összegű bírságot szabott ki, mert 2005 és 2007 között az 1000 m3 feletti Budapest-környéki transzportbeton megrendeléseket előre meghatározott kvóta mentén felosztották, valamint közösen meghatározott áron árulták a transzportbetont – derül ki a GVH közleményéből.

Elutasította a Kúria kedden a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) felülvizsgálati kérelmét a tíz évvel ezelőtti nagy autópálya-kartell kapcsán indított kártérítési perében, amelyet a NIF a Strabag Építő Zrt. ellen indított. Így hatályban maradt a Fővárosi Ítélőtábla korábbi jogerős részítélete, amelyben elutasították a NIF 13 milliárdos kereseti kérelmét.

Kartelleztek az útépítőcégek a 2001-ben és 2002-ben kiírt fővárosi útépítési munkák elnyerése érdekében – mondta ki a Kúria döntése. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) még 2005-ben tárta fel a versenykorlátozó megállapodást, ami miatt nyolc vállalkozásra összesen 593,9 millió forint bírságot szabott ki.

Az Legfelsőbb Bíróság hétfőn a BKV felülvizsgálati kérelme nyomán hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla jogerős másodfokú döntését, és a kártérítési kereset érdemi vizsgálatára utasított.

A Legfelsőbb Bíróság 2008. december 3-án kihirdetett ítéletében a felperesek felülvizsgálati kérelmeit elutasítva fenntartotta hatályában a Fővárosi Ítélőtábla által 2007-ben hozott, a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) igazat adó ítéletet.

A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítélete igazat adott a Gazdasági Versenyhivatalnak, így az intézmény jogosan állapította meg, hogy útépítőcégek még 2001-2002-ben kartelleztek a fővárosi munkák elnyerése érdekében.

A Fővárosi Bíróság 2007. október 31-én elutasította a vidéki útépítések során kartellező vállalkozások keresetét, amelyben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntésének megsemmisítését kérték – közölte a hivatal szerdán.