Az Erdoğan–Orbán-tengely közepén elhelyezkedő Adnan Polat török csúcsgazdagok felvonulási területévé tette Magyarországot: ő és társai immár 25 itteni érdekeltséget ellenőriznek – de ez csak a kezdet. Az isztambuli hódítók gigantikus napelempark-hálózatához ugyanaz a csapat hajtja fel a területeket, amely Tiborcz István bizalmasait is kiszolgálja. De miért engedi át a kormány külföldieknek a szoláripar tekintélyes hányadát, ha ez a stratégiai ágazat egyébként nemzeti vagy klasszikus versenypiaci keretek között is „elketyegne”?
Nehezen átlátható kapcsolati háló épült ki mára az Orbán-család körül közel-keleti, török és más, Európán kívüli országokban élő, vagy onnan származó üzletemberekből. A tényleges üzletekből csak annyi látszik, hogy a miniszterelnök környezetéhez köthető cégek időnként közös ingatlanügyletekben vesznek részt ezen üzleti körök egyes tagjaival. Az viszont bizonyos, hogy a Bahreinben a helyi konzul kíséretében egy kormányszervnél magánlátogatást tevő Orbán Ráhel és Tiborcz István központi figurái ennek a kapcsolatrendszernek.
A második Orbán-kormány fejlesztési miniszterének cége nyerte el a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. izraeli irodájának üzemeltetését – tudta meg lapunk. Az állami társaság többek között 47 irodát létesít világszerte, a nyertesek közt feltűnik egy, a miniszterelnök vejével is összefüggésbe hozható cég. A kínai kirendeltség sorsáról pedig már a pályázat kiírása előtt dönthettek.