K-Monitor Adatbázis

A négyes metró építésével kapcsolatos, a kormány által pénteken publikált OLAF-jelentés alapján a gigaprojekttel kapcsolatos szabálytalanságok politikai felelőse egyértelműen a Demszky-féle fővárosi vezetés, a jogi felelősség pedig az általa irányított BKV akkori vezetői terhelheti. Medgyessy Péter ex-miniszterelnök nevesítése további alap arra, hogy a kormány a majdani visszafizetésért baloldali politikusokat hibáztathasson. Még akkor is, ha az OLAF által tett megállapítások nagyrésze nem vesztegetést, hanem a magyar infrastrukturális közbeszerzéseken megszokott szabálytalankodást takar. A legdurvább korrupciós ügyekben a jelentés nagyon szűkszavú: nem derül ki belőle, voltak-e a jelenlegi kormánypártokhoz közel álló kedvezményezettjei is a gyanús szerződéseknek. Ezeken az ügyeken a magyar ügyészség mintha csigalassúsággal dolgozna.

A kormány pénteken nyilvánosságra hozta az EU csalás elleni hivatalának (OLAF) a 4-es metró beruházásról készült jelentését. A hivatal szerint 59 milliárd forintnyi pénzt kell Magyarországnak visszafizetnie, mert több projektnél is szabálytalanságokat, vagy csalásgyanús ügyeket tártak fel. Egyúttal finoman bírálják a magyar szervek és hatóságok munkáját is.

A Figyelő mai számában közzétette a hetek óta lebegtetett, titkos uniós korrupciós vizsgálat, a 4-es metróról szóló OLAF-jelentés részleteit.

Mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházása során jelentésében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Bizottság pedig 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot - közölte Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

Kartelleztek az útépítőcégek a 2001-ben és 2002-ben kiírt fővárosi útépítési munkák elnyerése érdekében – mondta ki a Kúria döntése. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) még 2005-ben tárta fel a versenykorlátozó megállapodást, ami miatt nyolc vállalkozásra összesen 593,9 millió forint bírságot szabott ki.

Lezárta a nyomozást a rendőrség a Margit híd ügyében, mert mint megállapították, a kartellgyanú "nem valósult meg". A felújítást végző konzorcium két tagját (illetve az egyik elődjét) jelenleg is több százmillió forintra perli a megrendelő fővárosi önkormányzat egy korábbi kartellezéssel okozott kár miatt. Hűtlen kezelés miatt még folyik a nyomozás.

A Versenyhivatal 2005-ben 1,3 milliárd forintra büntette az országos útépítő kartellben résztvevő tizennégy céget, köztük 335 millióra Strabagot és 277 millióra a Betonút Zrt-t. A cégek a döntés ellen fellebbeztek, de bebukták.

Kedden tartották a Fővárosi Bíróságon a fővárosi önkormányzat kontra útépítő cégek kártérítési per első fordulóját.

A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítélete igazat adott a Gazdasági Versenyhivatalnak, így az intézmény jogosan állapította meg, hogy útépítőcégek még 2001-2002-ben kartelleztek a fővárosi munkák elnyerése érdekében.

Az InfoRádió értesülése szerint több mint egymilliárd forintos kártérítési pert indított a főváros 12 útépítő cég ellen, akiket korábban a budapesti útfelújítási pályázatok kapcsán kartellezésen ért a Gazdasági Versenyhivatal.