K-Monitor Adatbázis

Pintér Sándor (Budapest, 1948. július 3. –) magyar nyugállományú rendőr vezérezredes, jogász, politikus. 1991–1996 között országos rendőrfőkapitány, 1998-2002 között, valamint 2010-től belügyminiszter. 2018-tól nemzetbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettes. A 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 5. legbefolyásosabb személye.

Pályafutását a Belügyminisztérium gépkocsivezetőjeként kezdte, majd 1972-ben rendőrségi szolgálatba lépett, először segédnyomozó volt Zuglóban. Közben járt a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára és a Rendőrtiszti Főiskolára is. 1978-ban diplomázott a főiskolán. 1986-ban jogi diplomát is szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

1991 márciusában Budapest rendőrfőkapitányává nevezték ki. Pár hónappal később, 1991 szeptemberében Boross Péter akkori belügyminiszter kinevezte országos főkapitánnyá, amely tisztséget öt éven keresztül viselt. A több bűncselekménnyel vádolt Zemplényi György 1996-os hazahozatala kapcsán közokirat-hamisítással vádolták meg, de a Fővárosi Bíróság 1999 januárjában jogerősen felmentette.

Nyugdíjazása után őrző-védő céget alapított, majd 1997-ben az OTP Bank Nyrt. biztonsági tanácsadója, illetve igazgatóságának tagja lett. 1998-ban Orbán Viktor akkori miniszterelnök meghívta új kormányába belügyminiszternek, ekkor az OTP-ben betöltött tisztségeiről lemondott. Belügyminiszteri pozícióját a ciklus 2002-es befejeztéig viselte. 2002-ben visszatért a gazdasági életbe, különböző más őrző-védő cégekben rendelkezett 2010-ig jelentősebb tulajdoni hányaddal, valamint egy gazdasági tanácsadó kft. és egy utazási iroda ügyvezető igazgatója, illetve tulajdonosa volt. 2004-ben ismét az OTP Bank Nyrt. igazgatóságának lett tagja. 2010-ben a második Orbán-kormányba ismét a 2006-ban megszüntetett belügyminiszteri tisztségre jelölték. Előtte eladta összes gazdasági érdekeltségét. 2010-zel kezdődő belügyminisztersége alatt irányítása alá tartozik az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Központ és a 2011-ben létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat is. (Wikipédia)

A 2022-ben megalakuló ötödik Orbán-kormányban a Pintér vezette Belügyminisztérium irányítása alá került az egészségügy és a köznevelés is.

2021 nyarán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás gyanújával csapott le Fuzik Zsoltra, illetve a hozzá köthető bűnszervezetre. A nyomozati anyagok szerint Fuzik társaival 19 milliárd forint értékben állított ki fiktív számlákat. A hamis számlák a SYS IT Service Kft-nél, illetve több hozzá kapcsolódó vállalatnál keletkeztek. A SYS IT Service 2019-ben nyerte meg a BKV informatikai rendszerének üzemeltetésére kiírt közbeszerzést, alvállalkozóként pedig olyan cégeket bízott meg, mint a 4iG Nyrt., illetve a T-Systems Magyarország Zrt. 

A cégcsoport másik tagja, a SIS Parking Kft. 2017 óta több kerület, így Zugló, Újbuda és Józsefváros parkolásának ellenőrzését végezte. Ahogy a 24.hu beszámolt róla, a parkolás üzemeltetése Újbudához hasonlóan Zuglóban is veszteségesen működött – a parkolásból származó bevétel nem tudta fedezni az üzemeltetéssel járó költségeket, illetve az évről évre növekvő, üzemeltető konzorciumnak fizetendő díjat, így 2018-ban már több, mint 200 milliós veszteséget termelt. A cég a SYS IT Service által működtetett számlagyár egyik haszonélvezője, a NAV nyomozása alapján a teljesítés nélküli számlák befogadásával több, mint 175 millió forinttal károsította az államot. A gyanú szerint a SIS Parking Kft. csupán papíron működő cég – a jelentősen túlárazott szolgáltatást alvállalkozóknak szervezték ki, majd lefölözték az extra profitot, ezzel veszteséget termelve a kerületnek. 

Az ügyészséggel vádalkut kötő Fuzik Zsolt 2022 januárjában kijelentette, összesen több, mint 250 millió kenőpénzzel intézte el, hogy Zuglóban a SIS Parking Kft. nyerje meg a parkolás üzemeltetését. Elmondása szerint az összegen két MSZP-s politikus, Tóth Csaba zuglói önkormányzati képviselő és Horváth Csaba zuglói polgármester osztozkodott. A Központi Nyomozó Főügyészség nyomozása alapján Tóth Csaba tette üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette megalapozott gyanúját kelti, emiatt az ügyészség az MSZP-s képviselő mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta, melyet az Országgyűlés megszavazott. Fuzik Zsolt további két MSZP-s politikust nevezett meg vesztegetés kapcsán – állítása szerint Molnár Zsolt országgyűlési képviselő 40 millió, Baja Ferenc pedig 30 millió forintot kapott annak fejében, hogy támogatták a SYS IT Service pályázatát a BKV informatikai rendszerének üzemeltetésére kiírt közbeszerzésen.