K-Monitor Adatbázis

Balázs Attila erdélyi származású magyar vállalkozó, az építőipari és ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Bayer Construct cégcsoport vezérigazgatója, szálloda- és étteremtulajdonos.

Balázs rengeteg állami beruházást szerzett meg magának az évek során: a Bayer Construct -a közbeszerzést nyerő cégek alvállalkozójaként- felelt többek között a Puskás Aréna, az MTK Stadion és a Ludovika Campus felépítéséért is, ezek mellett az Agora Budapest és Etele Pláza munkálataiban is részt vett a vállalat. Az ő nevéhez köthető a botrányos balatonfűzfői lőporgyár építése is, ami esetében költségvetési csalás bűntette miatt bírósági eljárás indult. A szintén általa végzett zuglói városközpont-beruházás és a Bikás park melletti Vaba lakópark nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak lett minősítve.

Balázst szoros szálak fűzik Tiborcz Istvánhoz. 2020 elején  Balázs  – az abban az időben Tiborcz főrészvényesű  – Appeninn Nyrt.-velközösen megvásárolta a balatonfüredi kikötőt üzemeltető társaságot, a Solum-Investet, amelyhez pár hónappal később a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében a felek egymilliárdot kaptak a kikötő fejlesztésére. 

Jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik: az Aréna Pláza-projekt és a Gresham Palota felújítása során a franciákkal társult, ezenfelül a Bayer-csoport alegységeiben is találkozhatunk a francia személyekkel. Balázsé a szintén francia eredetű Barnes-márka hazai használati joga, amely vállalat világszerte foglalkozik csúcskategóriás ingatlanokkal. 

Balázs mindemellett nagy szerepet vállalt a székelyföldi gazdasági élet fellendítésében is, ugyanis a magyar közpénzekből létrejövő erdélyi beruházások javarészét az ő cégei végezték. Így többek között – 4,5 milliárdos magyar támogatással –, bármiféle élelmiszeripari tapasztalat nélkül egy korszerű tejfeldolgozó- és tejporgyárat, továbbá egy hűtőházat is létesített. 2023-ra Balázs szülővárosának, a székelyföldi Gyergyóremetének már magánreptere van, és mellette egy szálloda is épül. Mindezekért Balázst Hargita Megyéért Díjban részesítették.

A Szabad Európa Rádió 1993 végéig üzemelt. 27 évvel később, 2020 szeptemberében indult el újra a médium, de az új korszaknak megfelelően már nem rádióként, hanem online multimédiás szolgáltatásként (hírek, cikkek, audio podcastok és videós tartalmak) üzemel Szabad Európa néven.(Wikipédia)