A kerület tavaly novemberben hivatalba lépő vezetését sem a műemlékekért felelős Miniszterelnökség, sem az építési engedélyeztetést végző – és azóta a volt kerületi polgármester, Sára Botond által vezetett – kormányhivatal, sem pedig maga a beruházó nem kereste meg, de decemberben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megszüntette az udvaron lévő földszintes raktárépületek műemléki védettségét, vagyis ezeket már akár le is lehet bontani.
Varga Mihály pénzügyminiszter egykori kollégiumi szobatársa is tulajdonos volt abban a cégben (Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt.) tavaly szeptemberig, amelynek kedvéért megszüntették egy 130 éves józsefvárosi épület műemléki védettségét. Hogy az építkezésnek az ellenzéki irányítású kerületben érvényes helyi építési szabályokat se kelljen figyelembe vennie, a Heinrich-udvar átépítését május elején egy kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítette.
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt
Hasonló kiemelésről az elmúlt hónapokban számtalanszor hallhattunk, jelentése azonban nem egyértelmű: a hangzatos jelző valójában annyit jelent, hogy a projekt eltérhet az épp érvényben lévő településrendezési előírásoktól, illetve az Országos Településrendezési és Építési Követelményektől (OTÉK).
A megvalósítás ezzel nem csak gyorsabbá, hanem egyszerűbbé is válik, hiszen a tervek engedélyezésének folyamata is jóval könnyebbé válik a szokásosnál, cserébe viszont zöld út nyílik az utcaképbe vagy a környék stílusába kevésbé illő megoldások előtt, ezt a lehetőséget pedig a befektetők kihasználhatják. Nem feltétlenül kell persze ilyen kiemelés ahhoz, hogy egy épület képe teljesen megváltozzon – elég ehhez megnézni a mindössze néhány lépésnyire álló, papíron műemléki védettséget élvező, de nemsokára teljesen átalakuló Baross utca 40. példáját.
