language

Lapok:

NOL (Népszabadság) highlight_off

Személyek:

Szász András highlight_off

NOL (Népszabadság)

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [10]  Oldalak:   1

Három év börtönre ítélték Kiss Ernőt

Nem jogerősen három év börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék Kiss Ernőt, az ORFK egykori bűnügyi főigazgatóját. Három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, emellett 600 ezer forint pénzbüntetésre is ítélte, és 120 ezer euró erejéig vagyonelkobzást is elrendelt vele szemben.

Kiss Ernő-per: kenőpénz vagy munkadíj?

Szerdán a Fővárosi Törvényszéken megkezdődött Kiss Ernő dandártábornok, az ORFK egykori bűnügyi főigazgatójának a pere. A Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetést színlelve elkövetett befolyással üzérkedéssel vádolja Kisst.

Paks nem adja ki a botrányos tanulmányt

Az állami Paksi Atomerőmű többszöri kérés illetve per ellenére sem adja ki a számos botrányból ismert Szász Andráshoz köthető Esplanade erőműbővítést taglaló tanulmányát. Bár Kocsis István MVM-vezér időszakában 50 milliót fizettek az anyagért, a rendőrség oly összecsapottnak ítélte azt, ami már bűncselekmény.

Az MVM a vezér offshore-kapcsolatairól

A Magyar Villamos Művek (MVM) vasárnap este reagált arra az egy hetes felvetésre, miszerint Baji Csaba elnök-vezérigazgató családi cége korábban jelentős összegeket kaphatott egy, Kocsis István volt vezérigazgató időszakához kötött gyanús offshore-cégtől. Az állami áramcsoport válaszából konkrétan nem derül ki, hogy ez igaz-e vagy sem.

Fővárosi tisztáldozat

A tavaly őszi hatalomátvételt egyedüli fővárosi cégvezetőként átélte, most azonban menni kellett - vajon mit tudhatott meg Tarlós István főpolgármester a hétvégén Kocsis Istvánról, a BKV vezérigazgatójáról?

Kocsis István képbe került

Az NNI a Népszabadság érdeklődésére megerősítette Kocsis gyanúsítotti kihallgatásának tényét. Közölte, hogy az ügyben – vele együtt – eddig három személyt gyanúsítottak meg. Egyszersmind sejtetni engedték, hogy az elkövetkező napokban további gyanúsítotti kihallgatások várhatók.

Elfüstölt milliárdok: Kocsis Istvánt még ki sem hallgatták

Az állami Magyar Villamos Művek (MVM) 2007–2008-as, tízmilliárdok eltűnésével járó gyanús ügyletei kapcsán két éve vizsgálódó Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) ismereteink szerint még ki sem hallgatta Kocsis István akkori vezérigazgatót, jelenlegi BKV-vezért.
Találatok: [10]  Oldalak:   1